Az elnök elmondta: a szabályozás nem EU-konform, “sehol a világon nincs ilyen jellegű rendelet”. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke kifogásolta, hogy széles szakmai egyeztetés nélkül alkották meg a jogszabályt.
Háber Tamás elmondta: a jogszabály diszkriminatív, mivel csak a vendéglátásról szól. A jövedéki termékek mindössze 10 százalékát értékesítik vendéglátóipari egységben, a fennmaradó 90 százalékot kereskedelmi üzletekben forgalmazzák.
Az ipartestület szerint a tavaly év végén elfogadott, augusztus elsején hatályba lépő, a borhamisítás csökkenését célzó szabályozás a vendéglátók számára többletterhet, -költséget okoz, ugyanakkor nem eredményezi az illegálisan beszerzett bor és egyéb szeszes italok forgalmazásának visszaszorítását.
Niklai Ákos közölte: a rendeletből adódó adminisztrációs feladatok évente 5-10 milliárd forint többletterhet okozhatnak az érintett vendéglátóknak.
A vendéglátók ipartestületének elnöke összefogásra szólította fel a turizmushoz kapcsolódó szakmákat a jogszabály hatályba lépése ellen.
A jogszabály szerint a vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kereskedő, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék értékesítéséről az üzlethelyiségben külön nyilvántartást köteles vezetni mindennap.
Niklai Ákos és Háber Tamás közölték: a standolás minőségi romlást idézhet elő, hiszen a 8 órás munkarendbe nem fér bele, nem oldható meg naponta a szezonális boltokban, bálok, rendezvények után. Úgy látják, a rendelet általános készlet- és választékcsökkenéshez vezethet.
A Szállodaszövetség elnöke elmondta: a szabály eltörlésével több borász is egyetért. Háber Tamás emlékeztetett arra, hogy a jogszabály bevezetése először négy évvel ezelőtt merült fel, majd egy évvel később újból előkerült, mintegy fél évig hatályban is volt. Hozzátette: akkor sikerült visszavonatni a rendeletet, mivel láthatóvá vált, hogy nem hozott jövedéki adótöbbletet.
