„Három-négy termelési bázis létesítését tervezzük a világ jelentősebb olajlelőhelyein” – jelentette ki Andrej Kusjajev, a Lukoil Overseas elnöke. A leányvállalat a Lukoil nemzetközi érdekeit képviseli.
Tíz év leforgása alatt a Lukoil beruházóból üzemeltetővé nőtte ki magát a nemzetközi porondon. Tevékenységének súlypontja a volt szovjet tagköztársaságok mellett Kolumbiára esik. Az elkövetkező tíz évben a külföldi termelés részarányát a konszern összes termelésében 20 százalékra kívánják növelni. Az arány akár 40 százalékos is lehet, ha sikerül visszaszereznie az iraki West Qurna-2 mező kitermelési jogát. A mező a világ legnagyobb ismert gáz- és olajkészletét rejti. Becslések szerint 20 milliárd hordó kitermelhető olajkészlettel rendelkezik. Kitermeléséről 1997-ben kötött 2020-ig tartó 6 milliárd dolláros beruházási szerződést a Lukoil az akkori iraki vezetéssel. Az idő közben kimondott ENSZ-embargó miatt azonban a kitermelés nem indulhatott meg. A háború kitörését megelőzően nem sokkal az iraki oldal azzal az indokkal mondta fel a szerződést, hogy a Lukoil nem tartotta be szerződéses kötelezettségét. A kérdésben az új iraki kormány megalakulása után születhet érvényes döntés. Moszkvában abból indulnak ki, hogy a Lukoil brit vagy amerikai vállalatokkal együttműködésben megkaphatja a kitermelés jogát.
A szomszédos Iránban a Lukoil az Anaran mezőn folytat kitermelési munkát és vizsgálja két további projekt elindításának a lehetőségét. A Lukoil tavaly nyerte el az egyiptomi Hurghada mellett nem messze fekvő két gáz- és olajmező kitermelési megbízását. A Vörös-tenger partjánál fekvő nyugati- és észak-keleti Geisum mezők a becslések szerint 425 millió hordó kitermelhető olajat rejtenek. A Lukoil 400 millió dollárt tervez befektetni a mezők feltárásába és kitermelő infrastruktúrájába. A Lukoil Egyiptom évi 35 millió tonnás olajtermelésének az egy tizedét kívánja a jövőben kitermelni. A Lukoil tárgyalásokat folytat más észak-afrikai országokban is, így Líbiában és Algériában.
