A GKI Gazdaságkutató Rt. a tanulmányt a Pénzügyminisztérium megrendelésére készítette, és azt vizsgálta, hogy milyen alkalmazkodási stratégiát, illetve e téren milyen fő szempontokat kell követnie az országnak.
A GKI szerint a magyar eurócsatlakozás megvalósítása egy több évig tartó bonyolult gazdaságpolitikai és kormányzati lépéssorozat eredménye lehet, ezért érdemes azt jó előre megtervezni. Az euróövezethez, vagyis a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozás a kutatóintézet szerint olyan csatlakozási stratégiát igényel, amely elkerülhetővé teszi a komolyabb alkalmazkodási veszteségeket („puha landolást” biztosít), miközben minimalizálja az alkalmazkodás kockázatait.
A kutatók szerint a GMU-hoz való csatlakozás mellett szól az, hogy a lehetséges árfolyamrendszerek elemzése alapján nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljesen alkalmas a kockázatok kivédésére és viszonylagos árfolyamstabilitást biztosít. A liberalizált devizagazdálkodást folytató, nyitott kis országok (mint például Magyarország) devizái különösen alkalmasak arra, hogy spekulációs célpontok legyenek. Ezért indokolt az euróövezethez való gyors csatlakozás. Az euróövezetbe való belépést támasztja alá az is, hogy Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya nemzetközi összehasonlításban is viszonylag magas. Ha belátható időn belül belépünk az euróövezetbe, a fizetésimérleg-korlát a csatlakozásból fakadóan gyengül, ez kisebb kiigazításokat igényel majd, mintha az eurózónába való belépést a távolabbi jövőbe helyeznénk.
Az is a gyorsabb belépés mellett szól, hogy a lakossági hitelállomány piacgazdaságokban szokásos GDP-arányos növekedése a következő években elkerülhetetlen. Az ebből áttételesen adódó fizetési mérleg hiány-növekedésben megjelenő kockázatok kezelésére csak az euró közelebbi átvétele jelenthet biztos megoldást. Másrészt, a vállalati hitelállomány közel 40 százaléka már jelenleg is euróban áll fenn, azaz spontán módon is gyorsan halad előre Magyarországon az úgynevezett „euroizáció”. A GMU-csatlakozás szempontjából az államháztartási hiány és az infláció leszorítása, valamint az ERM II rendszerben bizonyított árfolyamstabilitás igényel külön erőfeszítéseket.
A kutatók szerint a 2004-re kialakuló 4,6 százalékos államháztartási hiány mögött – különösen a további költségvetési konszolidáció miatt – komoly feszültségek húzódnak meg. A következő, 2005-ös év elején az infláció várhatóan jelentősebben esik, jövő év márciusra 5 százalék alatti értékek várhatóak. Magyarország akár 2006-ra is teljesíteni tudná az árstabilitási kritériumot, egy „természetesebb pályán” haladva viszont legkorábban 2007 elejétől lehetne elérni egy 3 százalék alatti inflációt.
Az infláció csökkentésének forgatókönyve felülvizsgálatot igényel, 2005 végére elégséges a különben is várható 4,5 százalék megvalósítása, innen is elérhető a 3 százalék alatti infláció 2008 elejére. A GKI által javasolt változat szerint ugyanis a követelményeknek való megfelelés 2007-2008-ra esne, kulcskérdés azonban az államháztartási hiány mértékére vonatkozó előírás teljesítése.
A gazdasági növekedés a fő GMU-alkalmazkodási változat, azaz 2007-2008. évi megfelelés esetén a 2005-2008-as években évi átlagban 4-4,5 százalék között lesz, elsősorban a javuló külső konjunktúra hatására. Emellett a foglalkoztatás évi 0,5-1 százalékkal emelkedik. A GKI által javasolt pálya mellett az államháztartási hiány évente 0,5 százalékponttal csökken, de a 2007. évi megfelelés esetén az akkori javulási ütem 0,7 százalékpont. Ebből átlagosan évi 0,2 százalékpont származik a kamatkiadások mérséklődéséből.
A GKI szerint 2007-ben meg kell felelni a költségvetési feltételnek, ez jótékonyan hathat a befektetők magatartására. Így a belépést követően a gazdasági növekedést serkentő hatás előbb jelentkezik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
