Ötszáz rendőr, húsz személyi testőr és egy hétszemélyes, robbantás és lövés esetén teljes biztonságot nyújtó páncélautó gondoskodik a Budapesten tartózkodó izraeli államfő biztonságáról, aki a Holokauszt-emléknap alkalmából csütörtökön és pénteken számos fővárosi eseményen részt vesz. Az ötös skálán 4-es (vagyis a második legerősebb) készültséget azért rendelte el a Belügyminisztérium, mert Móse Kacav a világ egyik legveszélyeztetettebb személyisége. A mostanihoz hasonló védelmet utoljára a pápa kapott Magyarországon.
Közlekedési korlátozások
A csütörtöki zsinagóga-látogatás miatt lezárják a Dohány utca-Wesselényi utca-Síp utca határolta területet, teljes parkolási tilalom és közlekedési zárlat, szigorú beléptetési rendszer lép életbe, ahogyan délután a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Múzeum látogatásánál is teszik majd.
A magyarországi holokauszt 60. évfordulójának előestéjén április 15-én fél nyolctól több ezer diák fáklyás élőlánccal veszi körül a budapesti gettó egykori területét. Ezt követően a Madách téren túlélők visszaemlékezései, héber és cigány imádságok, versek, zeneszámok hangzanak el. A programot záró néma megemlékezés után indul “Az Élet Menete”, a fiatalok a Duna-partra, a kivégzések egykori helyére vonulnak. A megemlékezést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Központja, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetsége, a Zsidó Ifjúsági Szervezetek, a Fővárosi Cigány Önkormányzat, és a Fővárosi Önkormányzat szervezi. (Akik részt kívánnak venni a rendezvényen, fél nyolckor gyülekezzenek a Madách téren és a Klauzál téren.)
A Páva utcai zsinagóga telkén elkészült Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely április 15-én – az idén péntekre eső holokauszt emléknap előtt egy nappal – nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az új intézmény átadásakor jelen lesz Mádl Ferenc köztársasági elnök és Móse Kacav, izraeli államelnök is. A múzeumban az úgynevezett auschwitzi album fotóiból nyitnak kiállítást. A megrendítő képeket tartalmazó eredeti dokumentumot Móse Kacav hozta Magyarországra, így azok egy rövid ideig a dokumentációs központban kapnak helyet. Az album magyar nyelven is megjelenik.
A budapesti megemlékezéssel párhuzamosan Auschwitzban is megnyitják a tábor területén felépített új magyar emlékkiállítást, amely már évek óta zárva tartott. Ugyanezen a napon Washingtonban, az ottani Holokauszt Múzeumban emlékkonferencián emlékeznek a magyarországi áldozatokra: az esemény főszervezője Tom Lantos képviselő.
Az Országgyűlés nyilatkozata
Az Országgyűlés 2004. április 5-én egyhangúlag az alábbi nyilatkozatot fogadta el:
“Hatvan évvel ezelőtt, 1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, brutális elkülönítése attól a nemzettől, amelybe született, amelynek nyelvét beszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, amelynek szabadságáért, függetlenségéért az elmúlt századokban vérével is áldozott. A zsidótörvényekkel és 1944 tragikus tavaszán a Holokauszttal magyar és magyar közé ékelődött a szégyen. Százezreket rekesztettek ki a teljes jogú állampolgárok sorából, hajtottak kényszermunkára, zártak gettóba és deportáltak haláltáborokba.Hatszázezer magyarországi zsidó, roma és politikai üldözött esett áldozatául a tervszerű népirtásnak. A magyar nemzetet megtizedelő háború tragikus áldozatainak számát tovább növelte az oktalan, elvakult és fékevesztett gyűlölet. A Holokauszt a magyar nemzet tragédiája. A veszteség még itt él velünk, a fájdalom még nem múlt el. A magyar millennium évétől – az áldozatok emlékére, minden jóakaratú ember lelkiismeretének ébren tartására és az utánunk jövő nemzedék okulására – április 16. a Magyar Holokauszt Emléknapja. A Magyar Holokauszt Emléknapján a Magyar Országgyűlés a magyar nemzet nevében mély részvéttel hajt fejet a Vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt.”
A terrorfenyegetés előkészítése miatt kedden őrizetbe vett palesztin származású férfi előzetes letartóztatásba helyezését javasolja a rendőrség. A bíróság csütörtökön dönt az ügyben. Az ORFK kommunikációs igazgatója a Magyar Rádiónak elmondta, hogy két, korábban elfogott szíriai vallomása alapján jutott el a rendőrség a férfihoz. Ők gépkocsi-lopásokat és egyéb más bűncselekményeket követtek el. Az információ tőlük származott.
Az őrizetbe vett palesztin származású magyar állampolgár társakat is keresett egy budapesti zsidó múzeum felrobbantásához. Ezzel kapcsolatban kihallgatott a rendőrség két másik személyt, akiket egyébként elengedtek – így Garamvölgyi, aki szerint elegendő bizonyíték van a gyanúsított előzetes letartóztatására, bár a házkutatásokkor robbanóanyagot, robbanószert, vagy lőszert nem találtak.
Terrorcselekmény előkészítése miatt tudunk eljárni, ezt a büntető törvénykönyv 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel engedi büntetni – nyilatkozta a kommunikációs igazgató.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője szerint a kedden őrizetbe vett fogorvos-imám mecsetje olyan iszlám szervezettől kapott anyagi támogatást, amelyet az al-Kaida terrorszervezet pénzelésével gyanúsítanak. Bolek Zoltán az amerikai AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a palesztin származású imám által vezetett Dar-Asz-Szalám mecset közössége a szaúd-arábiai al-Haramain jótékonysági szervezettől kapott pénzt. A szervezet a szeptember 11-i merényletek után olyan gyanúba került, hogy támogatást nyújt az al-Kaidának, ezért 10 külföldi képviseleti irodáját bezárták.
