A kormányzat viszonossági intézkedéseket tervez a magyar munkavállalókat továbbra is korlátozó európai uniós országok felé. A Magyarországgal együtt csatlakozó államok esetében – kivéve Ciprust és Máltát – regisztrációs kötelezettséget vezet be, és szükség esetén lép fel a magyar munkaerőpiac védelmében.
A vitában a szakszervezetek javasolták: az OÉT legalább félévente értékelje, hogy milyen hatással van a külföldiek munkavállalása a magyarországi munkaerőpiacra.
A kormányzati oldal ezt a javaslatot elfogadta, indítványozta, hogy a Foglalkoztatási Hivatalon kívül a megyei munkaügyi tanácsokat is vonják be a helyzetértékelésbe. Tájékozódni kell a jelenlegi EU-tagországokból, a Magyarországgal együtt csatlakozókból, illetve e két körön kívüli államokból érkező munkavállalókról egyaránt.
A szakszervezetek másik javaslata volt, hogy a kormány védintézkedéseiről az OÉT-ben folytatott vita után döntsön. A kormányzati oldal ezt a javaslatot is támogatta.
A szakszervezeti oldal felvetette, hogy a munkaerőpiac védelmével kapcsolatos intézkedések alapjait törvényben kellene megerősíteni, erre nem elégséges a kormányrendelet.
A kormányzati oldal indoklása szerint ez megtörténik majd a foglalkoztatási törvény átfogó módosítása során, addig a kormányrendelet segítségével oldhaják meg az aktuális szabályozási feladatokat. A foglalkoztatási törvény erre jelenleg is felhatalmazza a kormányt. A szakszervezeteknek az indoklása elfogadható volt.
Az OÉT foglalkozott az elmúlt kétéves munkájával. A szociális partnerek értékelése szerint több vonatkozásban javult a magyarországi érdekegyeztetés színvonala, viszont kritikai megjegyzéseket is megfogalmaztak.
Elismerték: sikerült érdemi vitát folytatni több fontos kérdésben, az érdekegyeztetés témakörei közé került – az előző kormányzati időszaktól eltérően – a költségvetési, az adó- és járuléktörvény tervezetéről folytatott vita. A minimálbérről való döntés jogát is visszakapta a fórum.
A jogalkotási és a területfejlesztési törvény – bár szerepelt az OÉT napirendjén – mégis a szociális partnerek érdekeivel ellentétes formában került az Országgyűlés elé – fogalmazták meg kritikaként.
Nem sikerült előbbre lépni a társadalombiztosítási felügyelet ügyében, illetve a munkabiztonsági és munkaügyi felügyeletben való társadalmi részvételről.
A szociális partnerek kifogásolták, hogy az újabb pénzügyminisztériumi vezetés nem egyeztetett velük a gazdaságpolitikai elképzelésekről.
A szakszervezetek külön is nehezményezték, hogy 2003 nyarán a kormány a koalíciós egyeztetéseken véglegesen eldöntötte a 2004-es év költségvetési és adópolitikáját, s a szociális partnereknek már nem volt ebbe érdemi beleszólásuk.
A szakszervezetek számára igen lassú az előrehaladás az országos gazdasági és szociális tanács létrehozásában, valamint az európai uniós bérfelzárkóztatást elősegítő program kidolgozásában is. Nem tartják kielégítőnek a heti munkaidő csökkentéséről tartott eddigi tárgyalások eredményeit sem.
A kormányzati oldal késznek mutatkozott arra, hogy a jogalkotási, illetve a területfejlesztési törvények országgyűlési vitája során tolmácsolja a szociális partnerek kéréseit, illetve megpróbálja elősegíteni a számukra fontos módosításokat. Ha a társadalombiztosítási felügyelettel, illetve a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés társadalmasításával kapcsolatos eddigi egyeztetések eredménytelenek voltak, akkor a munkaformán kell változtatni, s hatékonyabb konzultációs formát szükséges keresni – javasolta a kormányzati oldal.
A kormányzati oldal hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális tanács az első félévben létrejöhet, az ezzel kapcsolatos egyeztetések zajlanak.
A kormányzati oldal vállalta, hogy tolmácsolja a pénzügyi, illetve a gazdasági tárca felé a szociális partnerek gazdaságpolitikára vonatkozó konzultációs igényét. Ezt a munkát a független szakértők által elkészített átfogó helyzetértékelés alapján végezhetik el, ezt a tanulmányt már átadták a szociális partnereknek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
