A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató londoni részlegének az EU-bővítés előtti utolsó napokra időzített jelentése szerint a jelenlegi 15-ök maguk sem látták előre, hogy az új tagok olyan gazdasági tigrisekké válnak, amelyek éppen tőlük fognak munkahelyeket és beruházásokat elvonni.
A JP Morgan elemzői szerint ennek egyik fő oka az volt, hogy a 2000-ben meghirdetett lisszaboni stratégia – amely szerint az EU-nak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kellene válnia – kizárólag az Egyesült Államokra összpontosított; kidolgozói oda sem figyeltek a csatlakozó országokra.
A lisszaboni program végrehajtása ráadásul egyértelműen csalódást keltőnek bizonyult: az amerikai gazdaság befogásához az unió éves átlagban, reálértéken 3,0 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki maga elé, a JP Morgan számításai szerint azonban a 2001-2004 közötti időszak átlagos éves növekedése az EU-ban nem fogja meghaladni az 1,1 százalékot – áll az új jelentésben.
Ugyanezen idő alatt az amerikai gazdaság évi átlagos növekedési üteme viszont 2,7, a csatlakozó országoké 3,1 százalékra várható – írták a világ második legnagyobb pénzügyi csoportjának londoni elemzői.
Az uniós 15-ök a termelékenység javulásában még kirívóbb mértékben lemaradtak mind az Egyesült Államok, mind a csatlakozók mögött – áll a JP Morgan jelentésében. A négy közép-európai csatlakozó ország termelékenysége tavaly átlagosan 10,3 százalékkal emelkedett, az idei évre a cég 9,5, és még jövőre is 6,6 százalékos átlagos termelékenység-javulást jósol Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak.
Az amerikai gazdaság termelékenysége a tavalyi 5,1 százalék után 2004-ben 4,0, 2005-ben 3,0 százalékkal javulhat a JP Morgan előrejelzése szerint.
A jelenlegi EU-gazdaság termelékenysége azonban 2003-ban mindössze 1,7 százalékkal nőtt; az idén 2,8 százalékkal, jövőre 2,6 százalékkal emelkedhet – áll a londoni elemzésben.
A cég szakértői külön kiemelik, hogy a közép-európai négyek és az uniós 15-ök termelékenységének javulási üteme között tavaly 8,6 százalékpont volt a különbség, amely az idén 6,7, és még jövőre is 4,0 százalékpont lesz.
A JP Morgan szerint az EU saját jövőben növekedési potenciálját korlátozta – és gyakorlatilag beruházásokat irányít át a csatlakozó országokba – azáltal is, hogy a korábbi várakozásoknál is sokkal nagyobb mértékben korlátozta a munkaerő-áramlást a bővítés után.
