Visszautasított az iraki helyzet és a vietnami háború közötti bármilyen párhuzamot Colin Powell amerikai külügyminiszter, mondván: egy ilyen összehasonlítás “pontatlan, hiábavaló és elrontja azt a jó munkát”, amelyet az Egyesült Államok Irakban végez.
Powell, aki a vietnami háború idején két évet szolgált az ázsiai országban az amerikai szárazföldi erők kötelékében, megjegyezte azt is: Vietnam a világ egy másik szegletében fekszik, a vietnami háború egy más történelmi időszakban történt és nem szabad olyan párhuzamokat vonni, amelyeket idővel félre lehet érteni.
Irak Bush Vietnámja
Az amerikai külügyminiszter arra reagált, hogy Edward Kennedy demokrata párti szenátor hétfőn Irakot George Bush amerikai elnök Vietnamjának nevezte. A szenátor szerint Bush szavahihetőségén akkora csorba esett bel- és külföldön egyaránt, amire a Richard Nixon elnököt 1974-ben lemondásra kényszerítő Watergate-botrány óta nem volt példa.
Kennedy azzal vádolta a kormányt, hogy az amerikai népet és a kongresszust egyaránt félrevezette, hogy háborút indítson Irak ellen, amivel elidegenítette az ország számos régi szövetségesét is. “Irak George Bush Vietnamja” – jelentette ki a szenátor, és leszögezte, hogy az országnak új elnökre van szüksége. Kennedy támogatja a Demokrata Párt várható elnökjelöltjének, John Kerry massachusettsi szenátortársának a választási kampányát.
Előbb megszerezni és csak utána átadni a hatalmat
Ugyancsak az iraki helyzetről írva az orosz Krasznaja Zvezda egy a paradoxonra mutat rá. Annak érdekében, hogy júniusban át lehessen adni a hatalmat az irakiaknak, most először meg kell azt szerezni tőlük. Az ellenállás azért nő, mert az irakiak nem akarnak megszállás alatt élni és ezt az érzést semmilyen méretű katonai erő nem tudja megváltoztatni bennük. Az ugyancsak orosz Nyezaviszimaja Gazéta ugyanakkor úgy látja, hogy most komoly helyzetbe hozták a Kreml-béli vezetést. A lap úgy látja, hogy a helyzet olyan példátlanul bonyolult, hogy Washington most kénytelen odafigyelni Moszkva hangjára. Az iraki rendezés stratégiájának lényege megkövetelné ugyanis, hogy figyelembe vegyék Oroszország és a háborút ellenző tábor más tagjainak véleményét – szögezi le a moszkvai újság.
Az iraki harcokról írva az osztrák Der Standard elítélően fogalmaz az amerikai politikáról. A lap azt jósolja, hogy a Bush-kormányzat nem lesz majd képes megszabadulni az iraki káosztól, mivel tagjai – ahogy a lap fogalmaz – “túl arrogánsak és túl buták”. Az ország újjáépítése túl lassan halad és a vallás szerepét Irakban teljesen lebecsülték. Meglehet, hogy a háborút sikerült megnyerni, de a békét már az első napon elvesztették, akkor, amikor Bagdadot fosztogatók, rablók és gyilkosok kerítették hatalmukba – véli a bécsi újság.
A francia Liberation arra figyelmeztet, hogy a koalícióból hamarosan az “ingadozók koalíciója” válhat. “Az ukránokat megfutamították, a spanyolok és a kazahok távozni akarnak, a bolgárok erősítést kérnek, a lengyelek azt csodálják, hogy hogyan kerültek oda, míg az olaszok az ellenséggel alkudoznak” – fogalmaz a francia újság és hozzáteszi: mind az esetleges kockázatokat, mind pedig a küldetés indokait illetően ezeket az országokat az Egyesült Államok megtévesztette. “Egy évvel a háború hivatalos vége után a koalíció immár nem sokat mindent tart ellenőrzése alatt abban az Irakban, amely egyre jobban emlékeztet a szovjet magszállás alatt álló Afganisztánra” – írja a francia Liberation.
A héten a harcok ismét fellángoltak
Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után egy évvel a szövetséges erők háborúban állnak Irakban, ahol véres harcok dúlnak a szunnita Fallúdzsában és több más síita városban Összesen több mint 200 iraki halt meg összecsapásokban vasárnap óta.
Három japánt és nyolc dél-koreait elraboltak Irakban – vált ismertté tokiói és szöuli forrásból. A japánok fogva tartói a katari székhelyű al-Dzsazíra tévében bemutatott videofelvétel szerint túszaik megölésével fenyegetőztek három napon belül, ha Tokió nem vonja ki katonáit az arab országból.
Burkoltan elismerve a terepen adódott katonai nehézségeket Ricardo Sanchez amerikai tábornok kijelentette, hogy a koalíciós erők “a közeljövőben” visszafoglalják a déli Kút városát, amelyből ádáz összecsapások után előző nap kivonultak az ukrán erők és teljes egészében Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok fegyvereseinek ellenőrzése alá került.
A hitoktató lázadása
Muktada asz-Szadr követőinek véres lázadása az ország számos városában folytatódott. Az ország középső részén fekvő Kerbelában a hitszónok hadserege hatalmába kerítette a rendőrségi őrhelyeket. A síita milicisták ultimátumban követelik a szövetséges erők kivonulását a szent városból, ahova zarándokok ezrei özönlenek a vasárnapi vallási ünnepre. Az éjszaka folyamán hat fegyveres megsebesült lengyel és bolgár erőkkel vívott csatározásaikban. Az Irakban állomásozó lengyel dandár parancsnokai a kerbelai mérsékelt síita vezetőkkel tárgyalnak arról, miként lehetne a kerbelai helyzetet stabilizálni és megakadályozni a síita szélsőségesek akcióit.
A fővárostól 50 kilométernyire lévő Fallúdzsa utcáin elkeseredett küzdelem folyik, az amerikai tengerészgyalogosok a vietnami háborúhoz kezdik hasonlítani az ottani harcokat. A fallúdzsai harcokban 105 ember vesztette életét és kétszázan sebesültek meg – jelentette az al-Dzsazíra arab hírtévé kórházi forrásokra hivatkozva. Az AP amerikai hírügynökség több mint 280 halottról és 400 sebesültről számolt be a helyi kórház igazgatóját idézve. Mindeközben síiták és szunniták ezrei keltek útra csütörtökön Fallúdzsa felé, hogy az amerikaiak által ostromlott szunnita város lázadó lakosságának segítségére siessenek.
