Gál J. Zoltán kormányszóvivő pénteki, két miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: érdekharc, anyagi érdekek harca folyik a gyógyszergyártók és a betegek közt. “Ebben a harcban a kormány a betegek pártjára kíván állni és nem a gyógyszergyártók érdekeit képviselni” – mondta Gál J. Zoltán, hozzátéve: a kormány elismeri a gyógyszergyártók profitérdekeit, de a betegek érdekeit fontosabbnak tartja.
Draskovics az inflációról és a gyógyszerárakról
A gyógyszerárak befagyasztása csökkenti az inflációs várakozásokat, bár a döntés meghozatalának nem ez volt a célja – mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatót követően az MTI-nek. “A tárca erre vonatkozó számításokat nem végzett, a jegybank szakértői szerint azonban a gyógyszerárak befagyasztása 0,2 százalékponttal mérsékelheti az inflációt” – mondta. Járai Zsigmond jegybankelnök hétfőn, a kamatcsökkentési döntést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: a gyógyszerárak befagyasztása miatt az április-májusi áremelkedés kisebb lesz a jegybank által korábban várt 8 százalékosnál, 7,5 százalék körül alakul. “A második és harmadik negyedévben csökkenni fog az infláció, az év végére várhatóan 6,9 százalék körül alakul” – mondta az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ezt a gyógyszerárak későbbi alakulása még befolyásolja. A jegybank február végén nyilvánosságra hozott inflációs prognózisa 2004-re éves átlagban 7,4 százalék, év végére 4,8 százalék decemberi fogyasztói áremelkedéssel számolt.
A kormányszóvivő szerint gyógyszerügyben tudatos félrevezetéssel és riogatással szítják a hangulatot, amiért többek között Mikola Istvánt, a Fidesz volt egészségügyi miniszterét tette felelőssé. A sajtótájékoztatón Gál J. rámutatott, hogy Mikola 1997-ben a nemzetközi gyógyszergyártók szövetségétől kapta a fizetését. Gál J. feltette a kérdést: vajon most kitől kap pénzt Mikola?
Gál J. Zoltán elmondta, hogy a kormány a betegek érdekében csökkentette a gyógyszerárakat. A támogatott gyógyszerek közül a magas vérnyomás és szívelégtelenség elleni szert emelte ki, amelyből havonta 210 ezer darab fogy, és ára 65 forinttal mérséklődött. Van olyan készítmény a gyomor- és nyombélfekélyek kezelésére, amelyből 180 ezer fogy havonta, és most 46 forinttal lett olcsóbb. Egy szintén magas vérnyomás elleni másik szerből 120 ezret vásárolnak és most az 170 forinttal lett olcsóbb.
Van inzulin és van átmeneti hiány is
Kökény Mihály a gyógyszerhiányról szóló híreket pánikkeltésnek nevezte és elmondta, hogy a teljes gyógyszerkincs mindössze 1 százalékában észlelhető csak átmeneti hiány. Ezzel kapcsolatosan igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy egyik inzulinszállító sem kíván kivonulni a magyar piacról. Mint mondta, felesleges a pánik, hiszen fél évre elegendő készlet van az országban inzulinból. Egyetlen gyógyszer esetében sincs veszélyeztetve az ellátás.
Ugyanakkor a miniszter elismerte, hogy az elmúlt napokban átmeneti hiány előfordulhatott egyes helyeken. A tárca munkatársai húsz gyógyszertárat kérdeztek meg, ezek közül háromban volt hiány, négyben pedig átmeneti zavar bizonyos szerek ellátásában.
Egységes gyógyszerpiaci felügyelet
Az új törvényi szabályozásról szólva Kökény aláhúzta, hogy lesz lehetőség a hatósági áras termékek kijelölésére. Felvetődött az egységes gyógyszerpiaci felügyelet létrehozásának ötlete is, elképzelhető, hogy ez is bekerül majd a későbbi törvényjavaslatba. Ezt a törvényt legkorábban ősszel fogadhatja el a parlament.
Kökény Mihály elmondta azt is, hogy folyamatosan tárgyalnak a gyógyszergyártókkal a megegyezésről, de az egyezség várható időpontjáról nem nyilatkozott előre. Draskovics Tibor pénzügyminiszter nem nyilatkozott arról, hogy mekkora lesz várhatóan a gyógyszerkassza idei hiánya.
Richter-számok
A Richter 2003-ban 116,66 milliárd forint árbevételt ért el, ami az előző évit 17,5 százalékkal haladta meg. A társaság adózott nyeresége 33,6 milliárd forint volt, 19,2 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. Az export árbevétel 35,8 százalékkal 368,9 millió dollárra növekedett. Az elért növekedés főként az Egyesült Államokba irányuló szteroid hatóanyag-kivitelből származott, ami a 128 millió dolláros teljes hatóanyag forgalom 70 százalékát tette ki tavaly. A belföldi árbevétel 13,4 százalékkal nőtt, 34 milliárd forintot tett ki. A Richter piaci kapitalizációja tavaly év végén 457,5 milliárd forint volt, a könyv szerinti érték két és félszerese.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón a Richter Rt. privatizációjával kapcsolatos kérdésre is reagált. Megerősítette, hogy még ebben az évben sor kerülhet a gyógyszeripari cég magánosítására. Mint ismeretes, amióta a kormányzati részvénypakett privatizációjáról szóló hírek felröppentek, a Richter azt hangoztatta, hogy szeretné függetlenségét megtartani.
“Olyan megoldás előkészítése folyik, ami figyelembe veszi, hogy a Richter több mint egy gyógyszergyár, a Richter a magyar gyógyszergyár” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ennek megfelelő konstrukciót dolgoznak ki az értékesítésre. Draskovics kiemelte, hogy az állami részvények eladására csak akkor kerülhet sor, amikor az a legkedvezőbb a kincstár számára, vagyis a legnagyobb bevételt hozza.
Bogsch Erik, a gyógyszergyár vezérigazgatója márciusban úgy nyilatkozott: az ÁPV Rt., illetve a kormány részéről olyan elképzelés kezd kialakulni, amely a céget biztosítja arról, hogy a függetlenségre, a regionális szerepre és a nemzetközi partneri kapcsolatokra épített jelenlegi stratégiáját folytatni tudja. A Richter Gedeon Rt. bízik abban, hogy a társaság állami részvénycsomagjának értékesítésével kapcsolatban a kormány részéről olyan koncepció születik, ami a cég érdekeit szolgálja. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 25,01 százaléknyi részvénnyel rendelkezik a gyógyszergyárban. Draskovics a kormány gazdaságfilozófiájáról
Draskovics Tibor szerint összeegyeztethető a piacgazdasággal, hogy a kormány befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány joggal élt az ártörvényben meglévő felhatalmazással az adófizetők és a betegek terheinek mérséklése érdekében. Hozzátette: a gyógyszerpiacra a mesterséges eszközökkel gerjesztett kereslet és a nem elfogadható mértékű áremelés volt jellemző.
A pénzügyminiszter szerint a lépés semmilyen hátrányt nem jelent Magyarország, mint befektetési célpont megítélésében. Szólt arról, hogy a gyógyszer olyan sajátos áru, amelynek árát túlnyomórészt az adófizetők fizetik meg, és a vevő nem tudja eldönteni, hogy melyiket válassza.
A PM vezetője szerint a gyógyszerpiacon sem az adminisztratív intézkedés jelenti a megoldást, a jövőben olyan rendszert kell bevezetni, ahol mindenki megtalálja a számításait. Szerinte a következő lépés egy olyan megállapodásnak a kidolgozása, amely várhatóan egy új törvényben is testet ölt majd, amiben a piac szereplői megtalálják számításukat. “Addig is nem engedhető, hogy indokolatlan marketingköltségek és profitvárakozások határozzák meg, hogy a betegek és az adófizetők mennyi terhet viseljenek”.
