Az unió végrehajtó intézménye úgy értékeli, hogy középtávon a beruházások erőteljes növekedése és a külső kereslet fellendülése – ebből következően pedig az export pozitív hozzájárulása – támaszthatja alá a növekedést.
A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy a magánfogyasztás – amely az utóbbi években nagymértékben járult hozzá a növekedéshez – az idén és jövőre is lényegesen lassulni fog, elsősorban a bérek emelkedésének alacsony szintje miatt.
A bizottsági elemzés megállapítja, hogy tavaly a növekedés a lanyha beruházási teljesítmény és a nettó export negatív hozzájárulása miatt 2,9 százalékosra lassult. Eközben az államháztartási hiány már a második egymást követő évben lépte túl számottevően a hivatalos cél szerinti mértéket, és a GDP 5,9 százalékát érte el.
Az előrejelzés szerint Magyarországon a vizsgált időszak (2004-2005) második felében a lakáshitel-támogatási rendszer változása miatt csökkenni fognak az építőipari beruházások, de ezt ellensúlyozza majd az elsősorban a feldolgozó szektorban várt élénk beruházási tevékenység.
A korábbi nagyarányú bérnövekedés után a bizottság az elkövetkező időszakra lényeges lassulást jelez előre. Megjgegyzi ugyanakkor, hogy míg a közszférában a reálbérek alapvetően változatlanok maradnak, a magánszektorban a közelmúltbeli bértárgyalásokon megállapított 7-8 százalékos nominális mértéknél valamivel gyorsabban fognak nőni. A munkanélküliség az idei 5,8 százalékról 2005-re várhatóan 5,6 százalékra csökken – állapítja meg a jelentés.
A bizottság az adók – elsősorban az áfa és a jövedéki adók – emelkedése miatt arra számít, hogy az idén nő az infláció, és eléri a 6,9 százalékot. Ha viszont ennek nem lesznek másodlagos hatásai, és ha a forint árfolyama nem gyengül jelentősen a mostani szinthez képest, akkor az inflációs nyomás enyhülhet, és a ráta jövőre 4,6 százalékra csökkenhet – áll az elemzésben.
A kereskedelmi mérleg javulása és a belső kereslet növekedésének lassulása nyomán a folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya az idei 5,4 százalékról 2005-re várhatóan 5,1 százalékra csökken.
Az államháztartási mérleg alakulását illetően a bizottság úgy véli, hogy a kormányzat eddig bejelentett és tervezett intézkedései (köztük a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű költségcsökkentések vagy a reálbérek befagyasztása az állami szférában) megteremthetik a deficit jelentős mérséklésének az alapját. Ugyanakkor az adóreform miatti bevételkiesések és a tavalyi túlköltekezés miatt még mindig vannak bizonyos kockázatok az idei 4,6 százalékos deficitcél elérhetőségét illetően. Mindezzel együtt a bizottság az államháztartás idei várható hiányát a GDP 4,9 százalékára becsüli.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
