Szerdán tárgyalja a kormány a reprográfiai díj nyomtatókra történő kiterjesztéséről szóló javaslatot. A szerzői jogi törvény értelmében az alkotókat műveik magán célú másolása után vagyoni kompenzáció illeti meg, amit be kell építeni a sokszorosítógépek árába.
Magyarországon áprilisban lesz három éve, hogy a fénymásológép-gyártók, illetve -importőrök, továbbá az ilyen készüléket ellenérték fejében üzemeltetők reprográfiai díj fizetésére kötelesek, amit most kiterjesztenének a nyomtatókra is.
Az eszközök után járó átalánytarifa a reprográfia területén az érintettek részére a legolcsóbb és legegyszerűbb módja annak, hogy műveik felhasználása után díjazást kapjanak. A szerzői és szomszédos jogok egyes kérdéseinek az információs társadalomban történő harmonizálásáról szóló úgynevezett Infosoc irányelv – amelyhez nemrég igazodott a magyar szerzői jog – nem igényel az uniós tagállamoktól egységes jogdíjkezelési rendszert, de a szerzőnek járó kompenzációt megköveteli. Tavaly mintegy 350 millió forint folyt be a szerzőknek szétosztandó díjalapba.
A tervezet kapcsán jelentős ellentétek merültek fel az informatikai érdekképviseletek és a kiterjesztést szorgalmazó Magyar Reprográfiai Szövetség (MRSZ) között. Az MRSZ által tervezett tarifák – nyomtatási sebességtől függően – a tintasugaras nyomtatóknál 600–1800, lézernyomtatóknál 2500–50 000 forint között mozognának, ami évi 3-5 százalékos áremelkedést jelentene. Az ennek megfelelően beszedett jogdíjak összege évi 350 millió forintra becsülhető.
Ezzel szemben az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) szerint a reprográfiai díj bevezetése – a szervezet számításai szerint – a lakossági termékkörben 4,3–12,2, a nagyvállalati szegmensben 1,5–8,8 százalékos azonnali áremelkedést gerjesztene.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
