A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaság kockázati megítélésének javulása, a makrogazdasági mutatók alakulása indokolta a hétfői kamatdöntést. A jegybankelnök véleménye szerint hiteles a kormány erőfeszítése a költségvetési deficit csökkentésére, a folyó fizetési mérleg javul és kedvezőbb a gazdaság szerkezete is.
„A kockázati felár csökkenése lehetővé tette a kamat mérséklését, mivel ezzel a szinttel, sőt ennél még alacsonyabb kamattal is elérhető a jövő évi 4 százalékos inflációs cél” – mondta. Járai Zsigmond ismertette: amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinten marad, a jövő év végi infláció 4 százalék alatt lehet. Kockázatnak nevezte azonban a béremelkedések ütemét, illetve a költségvetési deficit alakulását.
Megismételte: a jegybanknak nem árfolyamcélja van, de az erősödő forintárfolyam hozzájárul az inflációs cél biztosabb eléréséhez.
Az idei infláció várható üteméről Járai Zsigmond elmondta: a gyógyszerárak befagyasztása miatt az április-májusi áremelkedés kisebb lesz a jegybank által korábban várt 8 százalékosnál, 7,5 százalék körül alakul. „A második és harmadik negyedévben csökkenni fog az infláció, az év végére várhatóan 6,9 százalék körül alakul – mondta, hozzátéve, hogy ezt a gyógyszerárak későbbi alakulása még befolyásolja.
Az euró bevezetésével összefüggésben a jegybank-elnök kijelentette: az, hogy a kormány felülvizsgálja a korábban elhatározott 2008-as időpontot, azt jelzi, hogy valóban nincs meg a társadalmi és gazdasági támogatottsága az euró gyors bevezetésének. Hozzátette, ehhez nagyon kemény gazdaságpolitikát kellene folytatni és a kormánynak kell eldöntenie, hogy az ehhez szükséges áldozatokat vállalja-e.
Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy a piacok megítélése a gazdaságról erőteljesebben tolódik egyik vagy másik oldalra a valódi állapothoz képest. „Korábban a piacok pesszimistábban ítélték meg a gazdaság helyzetét, mint az ténylegesen volt és fennáll annak a veszélye, hogy a javuló helyzetben túlzottan optimistává válik a megítélés, ám a jelenlegi optimizmust megalapozza a gazdaság tényleges helyzete” – mondta.
A jegybank elnöke szerint az erősebb forintárfolyamnak rövid távon nincs, hosszabb, 1 éves kifutásban viszont kedvező hatása van az infláció csökkenésére.
A konjunktúra kutatóintézetek által megadottnál magasabb februári jegybanki inflációs prognózisnak már nem volt hatása az idei bértárgyalásokra, ugyanakkor a jövő évi MNB-prognózis, a 4,7 százalékos átlagos infláció irányt mutathat a 2005-ös bértárgyalásokra – felelte az MTI kérdésére Járai Zsigmond.
