Michaele Schreyer arról a vitáról számolt be, amelyet a tagállamok pénzügyminiszterei a hét végén az írországi Kildare-ban folytattak a 2007-től érvénybe lépő következő több éves pénzügyi-költségvetési tervről. A bizottság február 10-én fogadta el ezzel kapcsolatos javaslatait, amelyek szerint a 2007-2013 közötti időszakban az EU-tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,22 százalékára, csaknem 160 milliárd euróra emelkedne a közösségi költségvetés évi keretének felső határa.
A tagállamok most első ízben folytattak érdemi vitát a bizottsági tervezetről. Az elhangzottakból a költségetési biztos azt a következtetést vonta le, hogy a legvitatottabb kérdés a vidékfejlesztési és felzárkóztatási célokat szolgáló strukturális alapok kezelése lesz. Svédország és Hollandia azt szorgalmazzák, hogy 2007 után ezekből már csak az új tagállamok részesüljenek. A bizottság javaslatai szerint ebben az időszakban a strukturális alapoknak a jelenlegi tagállamokra jutó hányada évről évre csökkenne, míg az újak részesedése évről évre nőne – emlékeztetett Schreyer.
A közösségi költségvetés jelenlegi legnagyobb tételét alkotó agrárkiadások arányát a 2007-2013 közötti időszakra a tagállamok korábbi megállapodása alapján befagyasztották. Ugyanebben a periódusban viszont fokozatosan emelkednek majd az új tagállamoknak nyújtandó agrártámogatások, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeket az utóbbiak javára csoportosítják át – tette hozzá a biztos.
Emlékeztetett arra, hogy a kiadási előirányzatok szintjén a közösségi költségvetés felső határát 1999-ben az összesített uniós GDP 1,31 százalékában határozták meg. A tényleges kifizetéseket tekintve ez az arány a 90-es években a GDP valamivel több mint 1,2 százaléka volt, a mostani pénzügyi időszakban pedig átlagosan 1,1 százalékra csökkent.
A 2006 utáni időszakot illetően azonban azt is számításba kell venni, hogy a bizottsági javaslatok szerint beolvasztanák a közösségi költségvetésbe az Európai Fejlesztési Alapot és az Európai Szociális Alapot. Emellett a 2007-től érvényes pénzügyi terv már nem 25, hanem – Bulgária és Románia erre az évre várt csatlakozása miatt – 27 tagországra készül.
Mindezek tekintetbe vételével kell értelmezni a bizottság javaslatát, amely szerint 2007-2013 között a költségvetés átlagosan az összesített uniós GNI 1,14 százalékát tenné ki. Mivel a jelenlegi arány (a két alap nélkül és 15 tagországgal) 1,1 százalék, ez nem minősíthető ésszerűtlenül nagy növekedésnek – jelentette ki Schreyer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
