„A szerveződésre a piacra jutás érdekében van elsősorban szükség” – tette hozzá Hinora Ferenc a Kelet-magyarországi Baromfitermelő és Értékesítő Szövetkezet térségi fórumán.
A szakember elmondta: eddig 300 termelőcsoport megalakítására nyújtottak be pályázatot az FVM-hez, amiből előzetesen 200 termelői csoportot ismertek el, egyet pedig véglegesen a dohánytermelői pályán.
Hinora Ferenc tájékoztatása szerint a baromfiágazatban 14 előzetesen elismert termelői csoport működik.
„Ezek a csoportosulások öt évre kapják meg a támogatási lehetőséget, amit évenként módosítanak az árbevétel alapján” – tette hozzá.
A szakember reményét fejezte ki, hogy az előzetes termelői csoportokat 2006-ig fenn tudják tartani.
Felhívta a figyelmet: a magyar termékek legfontosabb piacának a hazai piacnak kell lennie a mezőgazdaságban, hozzátéve: ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a keleti piacokról sem.
Szólt arról is, hogy a kistermelőktől nem veszik át a termékeket, mert nem tudnak megfelelő mennyiséget, árat és feldolgozási szintet biztosítani.
„Ugyanakkor az Európai Unió elfogadja és kiemelten támogatja a szövetkezeti formát” – tette hozzá.
Szabó Miklós, a Kelet-magyarországi Baromfitermelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) elmondta: 2003-ban 9 magánszemély és 8 társaság alapította a TÉSZ-t, amely az alapítás évében 670 millió forint értékű baromfit értékesített.
„Az idén 4,5-5 millió csirke, 500 ezer liba és ugyancsak 500 ezer pulyka előállítását tervezik a tagok” – tette hozzá.
A szövetkezet a legfontosabb céljának a közös beszerzést és értékesítést nevezte.
Szabó Miklós a tanácskozáson a termelők további összefogását sürgette, miután – szavai szerint – válságban van a baromfiágazat.
Ennek alátámasztására közölte: 2002-ben 2,8 milliárd forint, 2003-ban pedig 15-20 milliárd forint veszteség keletkezett a baromfiágazatban.
Megítélése szerint emiatt „különleges beavatkozásra van szükség”, de ebben csak magukra számíthatnak a termelők, mert az Európai Unióban a baromfi nem támogatott ágazat.
