A középtávon regionális vezető pozícióra törő Mol számára kiemelt fontosságú térség a balkáni régió – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság és az ICEG Európai Központja által rendezett Balkán-konferencián Mátyás János, az olajvállalat stratégiai és E&P üzletfejlesztési igazgatója.
ICEG
Az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központja egy kontinentális kutatóintézeti és egyetemi háló centruma. A konferenciák és szemináriumok mellett rendszeresen közöl elemzéseket és előrejelzéseket is. Ilyen prognózisokat publikál rendszeresen Magyarországon az ICEG EK Heti Monitor című kiadványa.
Mint elmondta, a régió országait gazdasági fejlettségük alapján két nagyobb csoportra bontották. A felzárkózó országok közé sorolják Bulgáriát, Horvátországot és Romániát. Ezekben az országokban már megindult a gazdasági növekedés, stabil a bankrendszer és a pénzügyi szféra, s a külföldi befektetéseket ösztönzi a kormányzat.
Ezzel szemben a másik országcsoportban – ide tartozik Szerbia-Montenegró, Bosznia-Hercegovina és a Macedónia – még hosszú évekig jelentős befektetési kockázattal kell számolni. A gazdaság fejlődését ezekben az országokban elsősorban a politikai stabilitás hiánya késlelteti, ami szoros összefüggésben áll a feketegazdaság jelentős súlyával és a közbiztonsági problémákkal.
Corvinus
A térségbe irányuló magyar tőkebefektetések finanszírozásában nyújt segítséget a Corvinus Rt. Mint azt Márk Péter igazgató a konferencián elmondta: legalább 50 milliós, középtávon, tehát 3-8 év alatt megtérülő határontúli befektetéseket támogatnak. Legsikeresebb beruházásuk a romániai Szovátán a Danubius Hotels céggel közösen végrehajtott szálloda-befektetésük volt. A felújított hotelt 2003-ban Romániában az év szállójává választották.
A régió nyilvánvaló kockázatai ellenére is csábító befektetési terület a Mol számára. Az egyes országok eltérő adottságai ellenére is komoly növekedési lehetőségeket rejtenek az ottani piacok.
A FigyelőNet kérdésére, hogy vajon a Balkánon nem csupán az „újjáépítési periódussal” van-e dolgunk, mely szükségképpen a mostani erőltetett növekedés kifulladásához vezet, Mátyás János úgy válaszolt: a kelet-közép-európai térség más országaiban is érdekelt a Mol, így például Csehországban vagy Szlovákiában is, de észre kell venni, hogy ez utóbbi országokban már „beállt” a piac. Ezzel szemben Boszniában, de különösen Szerbiában az üzemanyag-fogyasztás dinamikus növekedésére lehet számítani.
Lukoil
Kényes terep a Molnak Bulgária, melyet az orosz Lukoil vállalat gyakorlatilag “hazai” területként kezel. Elemzők szerint Szerbiában biztosan, de talán Romániában is meg kell küzdenie a magyar cégnek az orosz olajóriással.
A lengyel PKN Orlennel tervezett együttműködés kapcsán arra hívta fel a figyelmet Mátyás János, hogy középtávon mindkét cég az Adria-Baltikum tengelyben gondolkodik. A lengyelek az északi, a magyarok déli régióban. Egyelőre még nem közvetlen versenytársak – éppen ezért merülhetett fel reálisan az együttműködés lehetősége. Amennyiben azonban ez a stratégiai partnerség zsákutcába jut, a Molnak arra kell felkészülnie, hogy a lengyel kőolajipar zászlóshajója előbb-utóbb kemény ellenfél lesz a térségben.
