Belföld

Új módszertan a fizetésimérleg-statisztikában: nagyobb lett a hiány

Az új módszertan, az újrabefektetett profitot figyelembe vevő fizetésimérleg-statisztika 2003-ra a régi módszer szerintinél GDP-arányosan 3,1 százalékkal nagyobb folyó fizetési hiányt mutat - mondta Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hozzátette: ugyanakkor a befektetett külföldi működőtőke állomány tavalyi év végére vonatkozóan a korábban számoltnál 38,1 százalékkal magasabb. Az MNB szerdán először tette közzé az új, a nemzetközi szabványok szerinti adatokat. Az új módszer szerint a külföldiek magyarországi működőtőke-befektetéseiben nincs lassulás, az ide befektetett tőke folyamatosan nő – hívta fel a figyelmet Sándor György. Az adatokból az látszik, hogy az itt keletkezett profit egyre inkább forrása a működőtőke-befektetéseknek.

Az új módszerrel 2003-ra számolt 8,7 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiány nemzetközi összehasonlításban nem példátlan, de kétségtelenül magas – mondta az ügyvezető igazgató. A 2002. évi 7 százalékos magyar adatot az az évi portugál, finn és görög arány is fölülmúlta.

Sándor György emlékeztetett rá, hogy az új módszertanban a külföldiek itteni befektetésein keletkezett nyeresége növeli, vesztesége csökkenti a folyó fizetési mérleg deficitjét. A magyar vállalatok külföldi közvetlen tőkebefektetésein keletkező profit éppen fordítva hat a folyó mérlegre: csökkenti; az ott keletkezett veszteség pedig növeli a folyómérleg-deficitet.

A külföldi tulajdonosnak járó profit jövedelem-kiáramlásként való elszámolása miatt a folyó mérlegen hiány keletkezik, ezt azonban a fizetési mérleg pénzügyi mérleg részében, közvetlen tőkebefektetéseknél egyidejűleg kimutatott beáramlás automatikusan megfinanszírozza. Így a nagyobb hiány nem tükröz nagyobb finanszírozási igényt.

Az új módszer szerint a tavalyi folyó fizetési mérleg deficit 6,488 milliárd euró, azaz a GDP 8,7 százaléka. Ez 2,322 milliárd euróval, vagyis 56 százalékkal magasabb a régi módszerrel számolt, a GDP 5,6 százalékára rúgó 4,166 milliárd eurós deficitnél. Az új módszertan ugyanakkor az évek folyamán a külföldi tulajdonos által az itteni vállalatában hagyott profitot működőtőke befektetésként számolja el. Így kiegészítve a Magyarországra befektetett működőtőke-állomány 31,077 milliárd euró volt 2003 végén, vagyis 8,580 milliárd euróval, 38,1 százalékkal magasabb az eddig kimutatott 22,497 milliárd eurónál.

A két módszer szerint kimutatott folyó mérleg deficit 3,1 százalékos GDP-arányos különbségéből 3,3 százalék az újra befektetetett jövedelem hatása, a többi a szokásos folyamatos revízióké. A nettó újrabefektetett jövedelmek 2002-ben a GDP 2,7 százalékára rúgtak, ami nemzetközi összehasonlításban magas. Ezt az EU-hoz újonnan csatlakozók közül csak Csehország – a tavalyi revízió folytán lefelé módosuló – 3,8 százaléka múlta felül.

A külföldiek közvetlen tőkebefektetés-állománya a GDP százalékában 2002 végén 42,4 százalék a régi módszer szerint számolt 33,4 százalékkal szemben. Ennél az újonnan csatlakozó országok közül csak Csehországé nagyobb (50 százalék), és jóval magasabb akár a megfelelő portugál (28 százalék) vagy spanyol (25,2 százalék) adatnál.

Az egy főre jutó közvetlen tőkebefektetés-állományt a visszaforgatott profittal a régi módszerrel számolt 2.303 euróról 2.924 euróra nő a 2002-es adat szerint. Ennél a térségben csak a cseheké magasabb: fejenként 3.550 euró, ezt azonban a tavalyi korrekció valószínűleg a magyaréhoz hasonló szintre viszi – mondta Sándor György.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.