Mindkettő türkmén gáz exportján keresett közvetítőként, majd javítani igyekezett imázsát. Az ETG ezért új részvényeseket és menedzsereket vonzott, akik értenek a gázkitermeléshez is. Ezután várhatóan komoly beruházási programot fog meghirdetni az orosz gáziparban – feltételezte orosz üzleti lap, emlékeztetve: az Itera karrierje ezen a ponton megtört, miután kiderült, hogy a Gazprom csaknem ingyen adott át neki lelőhelyeket. Az ETG-nek azonban jók az esélyei, mert a helyzet a Gazprom 2001-es vezetőségváltása után sem változott: Oroszországban és környékén sok a lelőhely, de kevés a tőke a kiaknázásukra.
Az ETG-t a csőtulajdonos Gazprom és a Naftohaz ukrán gázmonopólium megállapodása alapján 2002 végén hozták létre közvetítőként a türkmenisztáni gáz ukrajnai exportjára, kihasználandó, hogy az addig Magyarországon bejegyzett off-shore cégek 2005-ig csak 3 százalékos nyereségadót fizetnek. A közvetítésért az ETG (az Iterához hasonlóan) gázhányadot kap, amit az ukrajnai értékesítés mellett Lengyelországba, Szlovákiába és Németországba exportál tovább a Gazprom exportcége, a Gazexport leányainak. Az ETG tavalyi forgalma 2,1 milliárd, profitja 188 millió dollárt tett ki. Ezen a héten két brit cég, az Atlantic Caspian Resources (44,67 százalék) és a JKX Gas (30 százalék) vált az ETG részvényesévé az osztrák DEG Handels (25,33 százalék) mellett.
A Vedomosztyi a Gazprom többszörös monopóliumát kárhoztatja az ETG-hez és az Iterához hasonló, favorizált cégek megjelenéséért. A Gazprom maga is megvehetné a türkmén gázt ezer köbméterenként 44 dollárért, hogy eladja Ukrajnának nyolcvanért vagy a kelet-európai országoknak százért. De ez esetben meg kellene fizetnie az orosz exportvámot és a magas nyereségadót. Ezért vonja be a közvetítőket, amelyek tranzitfeltételek mellett szállítanak és csekély nyereségadót fizetnek. Szállítási monopóliuma birtokában a Gazprom tetszése szerinti tranzitdíjat állapíthat meg az ETG-nek és az Iterának. Mivel csaknem teljes kiaknázási monopóliumot is élvez, nem kell ténylegesen elszállítania a türkmén gázt Ukrajnába, hanem azt más forrásokból is pótolhatja. Értékesítési monopóliuma révén pedig bármilyen piacot átengedhet az ETG-nek vagy az Iterának – magyarázta az üzleti lap, amely a Gazprom rendszerhibájának minősítette az eltérő érdekeket megjelenítő monopóliumok halmozását.
