A magyarországi fúziós, illetve vállalatfelvásárlási piacon végrehajtott tranzakciós érték is jelentékenyen nőtt: az összes tranzakció értéke 2,6 milliárd dollárra rúgott, amely mintegy 36 százalékos növekedés a 2002-ben végrehajtott tranzakciók 1,9 milliárd dolláros értékéhez képest. Az egyes tranzakciók értéke is közel egyharmaddal csökkent Magyarországon: 2002-ben 179 tranzakció valósult meg, míg 2003-ban csupán 128.
A regionális eredményekhez hasonlóan Magyaországon is nőtt azonban a tranzakciók átlagos értéke, és több nagy értékű ügylet jött létre. A 100 millió dollűárt meghaladó tranzakciók száma például egyről négyre növekedett. A magyar cégek egyre nagyobb arányban invesztálnak külföldre. Az oroszok után a magyarok exportálták a legtöbb tőkét a térségben – mondta el a FigyelőNet kérdésére Margaret Dezse. Az oroszok ugyanis 21, a magyarok pedig 7 tranzakciót hajtottak végre, a harmadik helyen holtversenyben a lengyelek és a csehek végeztek, holtversenyben, öt-öt ügylettel.
Aktív magyar részvétel a privatizációkban
A térség öt legnagyobb privatizációjából kettőt a magyarok hajtottak végre. Így a Mol-INA és az OTP-DSK ügylet is bekerült a „Top Five”-ba. Ha ehhez hozzávesszzük, hogy a legnagyobb magánosítási tranzakciók között volt a Postabank eladása az osztrák Erste Banknak, akkor jól ltászik, hogy a téség öt ügylete során háromban voltak érintettek hazai cégek. A Legnagyobb privatizációt egyébként az orosz Szibnyeft hajtotta végre, amely 1,86 milliárd dollárért megvásárolta a Szlavnyeftet, de a második helyen a Mol-INA ügylet, a harmadikon az Erste-Postabank, az ötödiken pedig az OTP-DSK ügylet áll – a PWC szerint..
Az országon belüli tranzakciók tették ki az összes tranzakció 60 százalékát Magyarországon – szemben az egy évvel korábbi 52 százalékkal -, de az országhatáron belül arány még mindig kisebb a régió egészére 2003-ban jellemző 67 százaléknál. Ezzel párhuzamosan a 2002-es 41 százalékról 31 százalékra csökkent a külföldi cégek által végrehajtott tranzakciók száma.
Aktívak a németek és az osztrákok is
A legaktívabb befektetők a németek és az osztrákok, őket követik az amerikaiak, a hollandok, a franciák, a britek, a spanyolok és az oroszok. Jelentékenyen, a 2002-es 50 millió dollárról 460 millió dollárra nőtt a magyarországi cégek külföldi befektetésének értéke, annak ellenére, hogy mindkét évben 7 befektetés történt külföldre. A tranzakciók zöme a régió országaiba, Horvátországba, Lengyelországba, Oroszországba, Szlovákiába és Szlovéniába irányult. A legnagyobb külföldi befektetéseket a MOL hajtotta végre.
A Magyarországon végrehajtott tranzakciók 14 százaléka a termelő szektorba történt – ami alatta marad a 22 százalékos aránynak a régióban-, a média szektorban 17 tranzakciót zártak le 2003-ban, a szektor 12 százalékos aránya meghaladja a 2002-es 8 százalékot. Az IT-szektor 11 százalékos súlya közel duplája a régiós 6 százaléknak, az élelmiszeripar 12 százalékos súlya nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábbinak és a 2003-as régiós értéknek.
Stratégiai befektetők Magyarországon
A Magyarországon lezárt 128 tranzakció 85 százalékát stratégiai befektetők , 15 százalékban pedig befektetési társaságok, magán- és kockázati tőke alapok hajtották végre.
2003-ban 7 privatizáció zárult le Magyarországon, ezek teljes becsült értéke 560 millió dollár. A legnagyobb értékű tavalyi privatizáció – 459,6 millió dollárral – a Postabanké, ezt követte a Konzumbank 49,5 millió dollár értékű magánosítása. A magyarországi vállatok külföldi privatizációk során 850 millió dollárt fektettek be.
„Az EU-csatlakozást követően, már 2004-ben növekedhet a vállalatfelvásárlások száma és értéke Magyarországon, s nemcsak a stratégiai, hanem a kockázati tőkebefektetőké is” – jelentette ki Margaret Dezse. A legfontosabb szempontok, amelyek alapján a befektetők valamely ország mellett teszik le a voksukat, az a hatékonyság és a bérszínvonal – tette hozzá. Az uniós csatlakozást követően az amerikai befektetők nagyobb arányú megjelenése várható.
Az orosz és a szlovák privatizációs piac volt a legjelentősebb
2003-ban a kelet-közép-európai régióban 337 privatizáció zajlott le, ezek becsült értéke 10,2 milliárd dollár. A privatizációk összértéke 3 milliárd dollárral – Oroszországban volt a legnagyobb -, őket követte a 2,9 milliárd dolláros szlovák és az 1 milliárd dolláros cseh privatizáció.
Margaret Dezse a FigyelőNet kérdésére elmondta: 2003-ban növekedett az érdeklődés Románia és Bulgária iránt, itt több privatizációs és vállalatfelvásárlási ügylet is köttetett. Ezek közül az egyikben a magyar OTP szerezte meg a bolgár DSK Bankot. Ugyanakkor Szlovéniában és Horvátországban visszaestek az akvizíciók. Szlovéniában egy különösen nagy 2002-es ügylet – amely a gyógyszeriparban zajlott – eleve magas bázist jelentett 2003-hoz képest, így várható volt a tavalyi visszaesés.
