Belföld

Magyar tőkevonzás – inkább taszítás?

Egyre több cég telepedik le Magyarország közelében, s a magyar beruházási helyszínek az utolsó pillanatban veszítenek a projektekért zajló versenyben. Romlott a hazai tőkevonzó képesség.

A 90-es évek második felétől kezdve a kelet-közép-európai országok túljutottak a rendszerváltás okozta jelentősebb megrázkódtatásokon, és az adottságokat tekintve egyre hasonlóbbá váltak egymáshoz – vélik a kutatók. Az átalakulás után a külföldi cégek beruházási döntéseiben a
Magyar tőkevonzás – inkább taszítás? 1

befektetési klímát alakító makrogazdasági politika, ezen belül a monetáris és fiskális politika került első helyre a befektetési szempontok között.

A költségvetési politika meghatározza az általános adószintet, és külföldi befektetők számára az egyik leghangsúlyosabb elemként, a nyereségadó szintjét is. A monetáris politikán belül az árfolyam-politika a stabilitás egyik mérője a multinacionális társaságok számára, hiszen ez alakítja a tőkét fogadó ország értékpapírjainak relatív árait, a visszaforgatott profit relatív nagyságát és exportorientált befektetések estében a kivitt termékek versenyképességét is.

 Vámszabad-területek

A régió országaiban egyedül Magyarország vezette be az ipari vámszabad-területeket. A lengyel speciális gazdasági zónák vámterületen vannak. A cseh és szlovák ipari parkok alapítására, fejlesztésére csak 2000 után került sor, de mindeddig erősen korlátozott a szerepük. Vámszabadterületek ugyan léteznek a többi országban is, azonban ezek nem ipari, hanem kereskedelmi jellegűek.  

Privatizációs előnyök – egyszer fenn, másszor lenn

A kelet-közép-európai országoknál a működő tőke áramlását egy speciális tényező is befolyásolja: a privatizációs politika. A nagyobb privatizációs ügyletek vagy koncessziós értékesítések önmagukban is meghatározhatják egy adott év működőtőke-beáramlását. Az országok közötti összehasonlítás éppen azért nehéz, mert a privatizáció időben és szerkezetében nagyon eltérően zajlott le, illetve helyenként most is zajlik.

Magyarország tőkevonzó képessége részben a korai privatizáció miatt romlott korábbi regionális pozíciójához képest. A privatizációhoz kötődő beáramlás Magyarország esetében a kilencvenes évek végétől kezdve igen csekély, míg a többi régióbeli versenytárs esetében egy-egy évben akár a teljes beáramlás felét is kiteheti az ilyen jellegű tőkemozgás.










A közvetlen külföldi működő tőke beáramlás, millió USD
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Csehország
2 035 2 136 3 700 6 313 4 583 4 916 8 000
Lengyelország
4 498 4 908 6 365 7 270 9 342 8 000 6 000
Magyarország
3 364 3 737 3 777 3 846
3 692 4 443 2 000
Szlovákia
351 174 562
354
2 052
1 475
3 500
Forrás: PM


Az egyszeri privatizációs előnyök eltérő ütemezése ellenére megállapítható, hogy 1999-től Magyarország egyre inkább lemaradt a regionális tőkevonzásban – írja a Pénzügyminisztérium egyik tanulmánya. 2002-ben a régió ebben leggyengébb gazdasága, Szlovákia is lehagyta hazánkat.

Kezdőlökés

Magyarország a régió országai között először nyitotta meg gazdaságát 1989-ben a közvetlen külföldi tőkebefektetések előtt. Az, hogy első volt ebben a tekintetben, mindenképpen a korábban indulók előnyét jelentette számára, különösen azért, mert sok külföldi nagyvállalat már ugrásra készen várta, hogy megjelenhessen a régióban.

A kilencvenes évek elejétől a négy ország közül Magyarország és Lengyelország nyújtott jelentős kedvezményeket a külföldi befektetőknek. Magyarország malmára hajtotta vizet, hogy Lengyelország sokáig a gazdasági visszaeséssel és adósságproblémákkal küzdött, a negatív befektetési környezet pedig sem a kedvezmények, sem az ország mérete nem tudta kompenzálni. Hazánkban a kedvezmények mellett egy speciális szabályozás játszott további szerepet a tőkevonzásban: az ipari vámszabad-területeké, ez a kilencvenes évtized közepétől csábította az exportorientált zöldmezős befektetéseket.


 Cseh ötletek

A Czechinvest – a cseh befektetés-ösztönző szervezet – 2002 júniusában két további átfogó kedvezményprogramot indított el, amelyekkel Magyarországhoz képest előnyt kovácsolhat. Stratégiai szolgáltatásokat kezdett a beruházók részére, illetve a technológiai centrumok alapítását és expanzióját segíti a képzési költségek 60, illetve 35 százalékának, a bérköltségek és a tőkeköltségek bizonyos részének átvállalásával.


Lemaradtunk a kedvezményversenyben



Csehország és Szlovákia a kilencvenes évek végéig semmiféle kedvezményt nem adott, és a sajátos magánosítási megoldások miatt a privatizációból gyakorlatilag kizárta a külföldieket. Csehország 1998-ban, Szlovákia 2000-ben jelentősen változtatott ezen a stratégián, és nemcsak kedvezményeket vezettek be, hanem teljes befektetésösztönző-csomagokkal rukkoltak elő. Csehországban önálló intézményt is alakítottak befektetés-ösztönzés céljára, a Czechinvest ügynökséget. Az ügynökség „egyablakos rendszerben” intézi a beruházással kapcsolatban felmerülő szinte összes tennivalót, sokszor elébe megy a befektetőknek.

Bár a cseh kedvezmények nagyon hasonlóak a magyar ösztönzőkhöz, úgy tűnik, néhány sajátosággal mégis hosszabb távú előnyökre tettek szert. Egyrészt a Magyarországon alkalmazottnál sokkal kisebb az a beruházási küszöbérték, amely felett a beruházó megkapja a kedvezményeket. Csehország ezen felül jobban koordinálta a helyi önkormányzatok által adható kedvezményeket a központi kedvezményekkel.

Tartós hátrány

Összességében a regionális működőtőke-versenyben nem egyszeri megingás, hanem Magyarország tartós lemaradása látszik kirajzolódni. Kezdeti előnyeink kimerültek, a viszonylag korai privatizáció révén relatív telítetté vált az ország, a legnépszerűbb befektetési régiók megteltek. A magánosítás nagyobbik hulláma a régió többi országában ugyanakkor csak most zajlik.

A 2000-es évek elejére Lengyelország gazdaság mutatói javultak, és éppen erre az időszakra váltak ezek a mutatók a beruházások legfőbb szempontjává. Magyarország viszont éppen a 2002-2003-as időszakban élt meg a régió országaihoz képest is gyengébb gazdasági teljesítményt. A lemaradás az ösztönzési versenyben, a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya mindezekkel együtt komoly magyarázat lehet arra, hogy jó pár nagyobb fontos befektetés miért a régió többi országában valósult meg.

A Suzuki Esztergomban fejleszt 

A japán Suzuki már 2002-ben bejelentette, hogy tovább bővíti termelését Magyarországon. Évi 20-20 milliárd forintos beruházásokról tett említést a társaság 2003-ra és 2004-re vonatkozóan. A Suzuki Motor Corporation az 1992-es próbagyártás megindulása óta 32 milliárd forintot ruházott be Esztergomban.

Egy jó (vagy rossz?) példa, az autógyártás



A gyártási kultúra és a tőke hiánya különösen a beszállítókra érzékeny iparágakban mutatkozik erős negatívumnak nálunk. Erre panaszkodott hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitungban még az Audi magyarországi vezére is, aki pedig éppen azt jelentette be, hogy az autógyár újabb beruházásokat hoz Győrbe. A német érdekeltségű, a VW konszernhez tartozó Audi Hungaria Motor Kft. ugyanis a következő öt évben évi 200-250 millió eurót fog beruházni Magyarországon. Jürgen Lunemann, az Audi magyar vezére szerint nem csupán a termelési kapacitást kívánják bővíteni, hanem a termelési vertikumon is változtatni akarnak. Még ebben az évben el akarják kezdeni a hajtórudak gyártását. Az Audi 1,8 milliárd eurót ruházott be a győri gyárba 1993 óta, azóta, hogy megkezdte ott a termelést. Lunemann véleménye az, hogy a bérelőnyök Magyarország EU-csatlakozása után is még évekig megmaradnak.

Lunemann azt is reméli azonban, hogy egyre több beszállító cég találja meg a Magyarországra vezető utat, annál is inkább, mert a Magyarországon működő beszállító ipar egyre inkább regionális keretekben működik, részben kiszolgálja például az autógyártás szempontjából erős fejlődésnek indult Szlovákiát. Az együttműködés a tisztán magyar beszállítókkal továbbra is nehezen alakul, mert főleg tőkehiány és hiányzó műszaki ismeretek miatt még mindig nem tudnak eleget tenni a magas minőségi előírásoknak A magyar beszállítók aránya 5 százalék alatt van.

A szlovák “alap” – a VW-gyár 

Szlovákia autógyártása az ország exportjának harmadát adja. Ennek gerince a Volkswagen évi 280 ezer autót kibocsátó üzeme. Állítólag előzetes tárgyalások folynak a japán Mazda Motorral is, amely 550 millió és 1,1 milliárd dollár közti beruházással készül termelőüzemet létesíteni a régióban.

A szlovákok tényleg példát mutatnak



Az elmúlt időszakban számos autóipari cég jelentette be, hogy Szlovákiába telepíti gyártóbázisát. E cégek közé tartozik a dél-koreai Hyundai, illetve a konszernhez tartozó Kia Motors, amely 700 millió eurós beruházását Zsolnán valósítja meg. Ezzel északi szomszédunknál újabb gyár jelenik meg a német Volkswagen után. A francia PSA – amely a Toyotával közösen a csehországi Kolinban épít egy nagyobb, 300 ezer autó készítésére alkalmas termelőbázist – ugyancsak létesít egy másik gyárat Szlovákiában. Ehhez a PSA korábban 6,5 milliárd koronát kapott a szlovák kormánytól támogatásként. A Toyota pedig alkatrészgyártást vinne északi szomszédunkhoz, szintén a cseh kolini gyár miatt.

A zsolnai Hyundai-gyár megépítése lesz Közép-Európa egyik legnagyobb beruházása az idén. Szlovákia sok mindenben igyekezett eleget tenni a dél-koreai gyártó igényeinek. Még azt is vállalták szomszédaink, hogy koreai iskolát létesítenek. A Hyundai-beruházásért még az utolsó körben is talpon lévő két ország, Lengyelország és Szlovákia jelentős adókedvezményeket, ingyenes telephelyet és hozzátartozó infrastruktúrát kínált. Szlovákiában ráadásul a közelmúltban radikálisan egyszerűsítették az adórendszert, és javítottak a munkaerő-piaci szabályokon.

 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Kénytelen NER-céggel felújíttatni a Lánchidat Karácsony?

Négyből három jelentkező a kormányoldalhoz köthető. Az esetleg túlárazás ismét tendervisszavonáshoz és a politikai harc folytatásához vezethet, miközben meglehet, a kormányközeli cégek megbízása miatt is magyarázkodnia kell a fővárosi vezetésnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.