A brit üzleti napilap a cikk szerint olyan dokumentumokat látott, amelyekben utalások vannak arra, hogy az iraki kormány illegális jutalékokat rótt ki a program keretében külföldi vállalatoknak juttatott szerződésekre.
A lap szerint amerikai konzervatív körökben már régóta sejtették, hogy az iraki rezsim visszaél a szankciórendszer keretében 1996-ban életre hívott „olajat élelmiszerért” programmal, a kenőpénzekből és a kirótt felárakból pedig hatalmas, illegális fegyverkezési programot finanszíroz.
A Financial Times felidézi, hogy az amerikai Kongresszus égisze alatt működő számvevőszék múlt heti becslése szerint Szaddám Huszein volt iraki elnök illegális olajcsempészetből és az olajra kirótt felárakból összesen 10,1 milliárd dollár bevételre tette szert.
Emlékeztet a cikk arra a januári iraki lapértesülésre is, amely szerint a visszaélések részeként egyes külföldi vállalatok és magánszemélyek „olajértékesítési joghoz” – és ezzel anyagi előnyökhöz – jutottak.
A lap szerint egy ENSZ-tisztviselő már 2000 decemberében feliratban adott kifejezést aggályainak a korrupciós jelek miatt, de az ENSZ iraki programirodájának (OIP) vezetője, a szintén gyanúba kevert Benon Sevan akkor azt válaszolta, hogy „telefonbeszélgetések alapján nem tudunk fellépni ilyen érzékeny ügyekben”.
A Financial Times által idézett diplomaták egyike szerint a program olyan mértékű felülvizsgálata, amelyet a korrupciós gyanú indokolt volna, az iraki szankciók ügye feletti diplomáciai manőverezések során politikailag lehetetlenné vált.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
