„1990-ben öt alkalmazottal alapítottam a céget. Most úgy 500-an lehetünk” – mondja Florin Talpes számítástechnikai szakember, az egyik legnagyobb román szoftverfejlesztő cég, a Softwin vezetője. Nincs egyedül. Kelet-Európa informatikai ipara szabályos aranylázban ég a kommunista rendszer 14 évvel ezelőtti összeomlása óta. Nyolc ország idei uniós csatlakozásával, amit 2007-ben két újabb ország követ, a fejlődés határa a csillagos ég.
Az European Information Technology Observatory (EITO) nemrégiben összeállított tanulmánya szerint a kelet-európai informatikai szektor folyamatos és egyenletes növekedésben van. Az idén a piaci forgalom több mint tíz százalékkal 12,7 milliárd euróra (15,6 milliárd dollár) duzzad, a 2003-as kilenc százalékos bővülés után.
Annak ellenére is, hogy Kelet-Európában a lakosoknak mindössze 17 százaléka használja az internetet, szemben az EU mintegy 50 százalékos átlagával, az informatikai fejlesztések terén az egykori szocialista tömb országai aratnak.
Prágától Szófiáig jól képzett és nyugati kollégáik fizetésének harmadáért-ötödéért dolgozó szakemberek tömege vonzza a nyugati szoftverfejlesztő vállalatokat helyi befektetésekbe, illetve közös vállalkozások alapításába helyi informatikai cégekkel.
A német Siemens például decemberben jelentette be tervét informatikai kutatási- és fejlesztési tevékenysége egyharmadának, mintegy 10 ezer munkahelynek az áttelepítésére Kelet-Európába.
Szlovéniában, a térség leggazdagabb országában a Hewlett-Packard helyi kooperációs partnere, az 500 alkalmazottal dolgozó Hermes Softlab az ország legnagyobb szoftvercégévé nőtte ki magát. A vállalat munkáinak 75 százaléka export megrendelésre készül. „Tervünk a térség legnagyobb rendszerintegrátor vállalatának a létrehozása” – jelentette ki Oliver Carron de la Carriere, a Softlab ügyvezető igazgatója – „Ha sikerül, jelentős szerepre teszünk szert az EU-ban is”.
Kelet-Európa nem annyira olcsó mint India, ahol „call center” és szoftverfejlesztő vállalkozások szolgálják ki nyugati megrendelők globális ügyfélbázisát. Szakmai elemzők szerint azonban nyugat-európai vállalatok számára sokkal kedvezőbb lehetőségeket nyújt Kelet-Európa az ottani munkaerő francia, német, spanyol és olasz nyelvtudása, valamint az időzónák által okozott probléma hiánya.
Nyugati cégek kutatási és fejlesztési központokat is létesítettek már a térségben egyszerű bérmunka kihelyezések helyett, ami azt jelenti, hogy kevésbé lesznek hajlamosak továbbállni, amint a bérek az EU-csatlakozást követően emelkedésnek indulnak. „A költségelőny sorvadóban van ugyan, de néhány évig még lehet számolni vele” – állítja Henning Esskuchen, az Erste Bank informatikai elemzője.
A Deutsche Post logisztikai leányvállalata, a DHL Prágát választotta európai technológiai központjának, miközben olyan nagy multinacionális cégek, mint a Nokia, az Ericsson, a SAP, az Alcatel, a Siemens, a Motorola és a Hewlett-Packard Magyarországon, Romániában és Bulgáriában építettek ki hídfőállást maguknak. A küszöbön álló EU-csatlakozás más vállalatok számára is szélesre tárja a kaput.
A szakemberek iránti igény ugrásszerű növekedése azonban komoly gondot okozhatnak a munkatársaikat megtartani igyekvő, vagy frissen végzett egyetemistákat alkalmazni akaró helyi kisvállalkozásoknak, mivel a „nagyok” lényegesen kedvezőbb ajánlatokkal elhalásszák majd előlük a legjobbakat.
Egyes kelet-európai vállalatok helyi tőkére és tehetséges szakemberekre építve – akik közül nem egy saját maga épített számítógépet és fejlesztett hozzá szoftvert a szocialista rendszer korlátozott technológia importja idején – eredeti ötletekkel és termékekkel vívtak ki maguknak elismerést nyugaton. „Ezeknek az innovatív vállalkozásoknak nem esik majd nehezére speciális piaci szegmensek megnyitása a nyugati piacon” – véli Esskuchen.
Ilyen speciális piaci szegmenst elégít ki a magyar Graphisoft is, a világ második legkeresettebb építészeti tervező programja, az ArchiCAD gyártója, valamint a román Softwin, amelynek BitDefender vírusvédelmi programja a második legsikeresebb termék a francia piacon.
Tavaly a Microsoft megvásárolta a román GeCAD vírusirtó gyártó cég szellemi termékének technológiájának a tulajdonjogát saját termékei biztonságának növelése érdekében.
Románia távközlési miniszterhelyettese Adriana Ticau büszkén utalva az ilyen és hasonló üzleti sikerekre a szoftver ipar értékesítési árbevételének tavalyi 50 százalékos, 764 millió euróra (947,8 millió dollár) történt növekedéséről számolt be a Reuters hírügynökségnek.
A trend egész Kelet-Európában megfigyelhető azzal párhuzamosan, hogy a térség országai – készülvén a csatlakozás kihívásaira – folyamatosan fejlesztik informatikai infrastruktúrájukat, ami jelentős növekedéshez segíti informatikai vállalatikat. Viszonylag kis mérete ellenére Kelet-Európa a világ egyik legígéretesebb informatikai piacának számít.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
