Több egykori és jelenlegi amerikai miniszter is megjelent a washingtoni kongresszus vizsgálóbizottsága előtt, amikor a szeptember 11-ei merényletről, illetve annak előzményeiről faggatta őket a testület.
Akár republikánus, akár demokrata politikus szólalt meg azonban, mindannyian elhárították a felelősséget, de elismerték, hogy követtek el apróbb hibákat. Főleg a mostani Bush-kormányzat illetékesei védekeztek úgy, hogy tudatában voltak az al-Kaida által okozott veszélynek, de semmiképpen sem tudták volna megakadályozni a tragédiát, hiszen használható, operatív titkosszolgálati információkat nem kaptak.
Nem tudtak előre a merényletekről
Colin Powell jelenlegi amerikai külügyminiszter, illetve Donald Rumsfeld mostani védelmi miniszter például a BBC szerint kijelentették: nem sokkal azután, hogy hatalomra került, George W. Bush elnök átfogó stratégia kialakítását rendelte el, amely az al-Kaida szétrombolását célozta.
Ugyanakkor a hadügyminiszter, Rumsfeld kedden úgy nyilatkozott, hogy nem kapott semmilyen előzetes tájékoztatást a titkosszolgálatoktól szeptember 11. előtt, vagyis nem tudott a közvetlen fenyegetésről.
Rumsfeld hozzátette: olyan információt sem kapott, amely lehetővé tette volna 2001. január 20. után (ekkor került hatalomra a jelenlegi washingtoni adminisztráció), amely lehetővé tette volna Oszama bin Laden megtámadását, elfogását vagy meggyilkolását.
Bin Laden megölése sem segített volna?
A védelmi miniszter hozzátette: még ha sikerült volna bármelyik említett verzió, tehát még ha meg is ölik bin Ladent, akkor sem valószínű, hogy ez megakadályozta volna a szeptember 11-ei tragédiát.
A bizottság előtt elhangzott az is, hogy éppen 2001. szeptember 11. előtt egy nappal döntött úgy a washingtoni kormányzat, hogy megbuktatja a talibán kormányzatot Afganisztánban és elűzi Oszama bin Ladent az ázsiai országból.
Ugyanakkor Rumsfeld hangsúlyozta: szeptember 11. előtt lehetetlen lett volna az amerikai kongresszust és a közvéleményt meggyőzni arról, hogy az Afganisztán elleni inváziót végrehajtsák.
Nem volt terv
Powell jelenlegi külügyminiszter arról számolt be, hogy a Bush-adminisztráció részletes tájékoztatást kapott az al-Kaida és a talibánok veszélyeiről, de a távozó Clinton-kormányzat nem hagyott hátra terrorista-ellenes akciótervet.
Powell szerint amikor Bush hatalomra került, agresszívebb megközelítést kért, mint amilyen Clinton idejében jellemezte az amerikai kormányzatot. „Fáradt vagyok ahhoz, hogy legyeket csapkodjak” – mondta Powell szerint Bush. Bush idején tehát már nem arról volt szó, hogy visszaszorítsák az al-Kaida tevékenységét, vagy csökkentsék az akcióik hatékonyságát, hanem arról, hogy megsemmisítsék a szervezetet.
Ugyanakkor Powell kijelentette, hogy az al-Kaida elpusztítását célzó katonai akciók, mint például Irak „felszabadítása” és az afganisztáni hadműveletek nem tüntették el a terrorfenyegetést, amely az amerikai célpontokra irányul.
„Tudjuk, hogy megnehezítettük a tevékenységüket Afganisztánban, de tudjuk azt is, hogy most máshol szervezik újjá magukat. Üldöznünk kell őket” – hangsúlyozta Powell.
Előzőleg a Clinton-adminisztráció egyik befolyásos személyisége, Madeleine Albright volt külügyminiszter asszony tanúskodott a Kongresszus előtt. Szerinte Clinton elnök mindent megtett azért, hogy legyőzze az al-Kaidát és bin Ladent.
Neutralizálni akarták Bin Ladent
Albright szerint Clinton felhatalmazást adott bin Laden „neutralizálására”, „semlegesítésére”, miután 1998-ban amerikai követségi épületek ellen hajtott végre bombatámadásokat az al-Kaida. Albright ezt hivatali időszaka legrosszabb napjának nevezte.
A korábbi védelmi miniszter William Cohen ehhez hozzátette: „hibáztunk abban, hogy nem tudtuk felfogni a készülődő vihart”. „Azt hiszem, túlzottan öntelt voltam” – vallotta be Cohen.
Négy elnök alatt volt kulcspozícióban
Clarke egyébként négy egymást követő amerikai elnök idején volt a terroizmus ellenes részleg vezetője a kormányzatban, s Ronald Reagan, az idősebb George Bush, valamint Clintos és az ifjabb Bush idején is betöltötte ezt a pozíciót. A kongresszusi vizsgálóbizottság eddigi előzetes vizsgálódásai nyomán azt állapította meg a BBC szerint, hogy mind a Clinton-, mind pedig a Bush-adminisztráció túl lassú volt, amíg az al-Kaidával kapcsolatos tevékenységük a diplomáciai nyomásgyakorlástól a katonai akcióig eljutott.
Kedden egyébként nem érték nagyobb támadások Bush elnök politikáját, amellyel a terrorizmus elleni küzdelmet irányítja. Ugyanakkor szerdán hallgatja meg a kongresszusi vizsgálóbizottság azt a Richard Clarke-ot, aki korábban magas posztot töltött be a Fehér Ház-i adminisztrációban, és aki korábban erőteljesen bírálta Busht.
Hétfőn ugyanis Clarke azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy ignorálta, figyelmen kívül hagyta az al-Kaida részéről jelentkező fenyegetést, és ehelyett inkább csak Irakra koncentrált.
Bush első reakciója a vádra az volt, hogy ha lett volna megfelelő információja a szeptember 11-ei merényletek előtt, akkor gyorsabban lépett volna fel az al-Kaidával szemben.
Politikai szempontok?
„Ha az általam irányított adminisztrációnak bármilyen értesülése lett volna a New York elleni támadásról, cselekedtünk volna” – mondta Bush elnök újságíróknak. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan ugyanakkor azzal vádolta Clarke-ot, hogy „politikai opportunizmus” jellemzi őt a novemberi elnökválasztás előtt.
Dick Cheney alelnök – akit sokan a washingtoni kormányzat legbefolyásosabb emberének tartanak – úgy nyilatkozott, hogy Clarke a maga idejében, amikor a Fehér Házban dolgozott, számos dolgot elmulasztott (megfigyelni), ami pedig tényleg körülöte történt.
Cheney megkérdőjelezte Clarke hatékonyságát is, legalábbis abban az értelemben, hogy nem tudta megakadályozni a Kelet-Afrikában lévő amerikai nagykövetségek elleni támadásokat 1998-ban, s más incidensek is történtek Clarke Fehér Házban eltöltött évei alat.
