A magyar tőzsdén továbbra is a bankok a sztárok, ezen belül is az FHB. A jelzálogbank részvényei már a második hete minden kereskedési napot emelkedéssel zártak, és a múlt heti 15,7 százalékos szárnyalás is arra utal, hogy tévesek voltak azok a feltételezések, amelyek a 6000 forintos szint áttörését lufinak minősítették.
A magas forgalom és a nagy tételű kötések arra utalnak, hogy továbbra is hazai és intézményi befektetők tartják vételi nyomás alatt a papírt. Egyesek szerint a hazai alapok töltik fel portfóliójukat részvényekkel, miután az FHB bekerül április 1-jével a BUX indexbe, ám önmagában ez kevés lenne a mostani lendülethez.
Tekintve, hogy a papír a március végi áron kerül az indexkosárba, csak annak az alapkezelőnek érdemes bevásárolnia, amelyik a jelenlegi szintről is túlteljesítést vár. Továbbá az FHB indexbe kerülésére több elemzés is rámutatott már korábban, így aligha az utolsó hetekben halmozzák fel a részvényeket az alapok.
Állami kezek
A kormány a telekommunikációs liberalizáció révén hatást gyakorol a Matávra, a jelzálogpiaci támogatások révén a bankokra, az áramtárgyalások révén pedig a Démászra és társaira. Persze lehet, hogy Kökény Mihály egészségügyi miniszternek van igaza, és a Richter és az Egis részvényei tényleg a madridi tragikus események miatt estek, de akkor miért csak ezek?
A részvényesek továbbra sem tudták túltenni magukat a kormány gyógyszerpiaci beavatkozásán, és mind a két gyógyszeripari részvényt a mélybe küldték. Az Egis és a Richter árfolyama is 10 százalékot meghaladó mértékben esett. Érezhető volt azonban az elbizonytalanodás az összes olyan papír esetében, ahol szabályozói kockázattal szembesülnek a befektetők.
Emlékezhetünk, hogy a tőzsde 2002-ben milyen jól fogadta a szocialisták választási győzelmét. A befektetők azért kezdtek hazai részvények vásárlásába akkor, mert az volt a várakozás, hogy a balliberális kormány jobban fogja tisztelni a piacgazdaság játékszabályait. Valóban pozitív eseményeknek lehettünk szemtanúi, hiszen az áramszolgáltatók helyzete rendeződött a jelentős villanyáremelésekkel, a Mol számára a gázüzletág helyzete is megnyugtatóan alakult.
De úgy tűnik, hogy amint az ország nehéz gazdasági helyzetbe ért, a szocialisták ugyanazokhoz az eszközökhöz nyúlnak, mint elődeik. A gyógyszerpiaci ultimátumot távolról sem lehet elegánsnak tekinteni, és ráadásul azt az üzenetet közvetíti a piac számára, hogy ismét fokozott szabályozói kockázattal számolhatunk.
Zavaros a Shell olaja
A részvénypiac negatívan reagált az olajár-emelkedés hírére és ezt különösen a légitársaságok részvényei szenvedték meg. A madridi bombázások miatt már amúgy is rossz időszakot élő részvények most újabb lökést kaptak, mivel az üzemanyag teszi ki a költségek igen tekintélyes hányadát. Az olajtársaságok részvényei viszont remekül szerepeltek, kivéve a Shellt, amelynél tovább dagad a botrány. A Parmalat csődje után a Shellnél is előforduló számviteli rafinériák bizonyítják, hogy a hamisítás nem csak a tengerentúlon volt jellemző. A Shell esetében a vállalat vezetése pár hónapja jelentősen megemelte a bizonyítottnak tekintett kőolaj-kincset, ami megdopta a Shell árfolyamát és a vezetők bónuszát. A múlt héten a Shell immár másodjára csökkentette tovább a felsrófolt állomány értékét és közgyűlését is májusra halasztotta.
A világ gazdasági szakembereinek figyelmét mindeközben a magas olajár kötötte le. A brent jegyzése a londoni tőzsdéén meghaladta a 32 dollárt. Ez a szint megközelíti az egy évvel ezelőttit, amikor is az iraki invázió miatti geopolitikai bizonytalanság emelte az egekbe a fekete arany kurzusát. Emlékezetes, hogy tavaly áprilisban aztán nagyot esett az olaj ára, 24 dollárig, hiszen a piac azt várta, hogy hamarosan stabilizálódik a helyzet, és amerikai ellenőrzés alatt ismét megindulnak az iraki kőolajeladások.
Az események azonban mást hoztak. Továbbra is mindennaposak a robbantások Bagdadban és talán csak Bush kampányának tanácsadói beszélnek optimizmussal az elért eredményekről. Az olajszállítmányok is akadoznak, mert a gerillaharcot folytató iraki ellenállók folyamatosan felrobbantják a vezetékeket, amelyek olyan hosszúak, hogy egyszerűen lehetetlen minden pontját ellenőrizni és biztonságban tudni.
Az elemzők azonban most is a tavalyihoz hasonló gyors olajárcsökkentésben reménykednek, hiszen a második negyedévben a legalacsonyabb a kőolajfogyasztás, és a befektetők az emelkedő készletszintek láttán profitot fognak realizálni. Az oroszok is hozzájárulhatnak ehhez a tervezett napi félmillió hordós kitermelésbővítéssel.
Kis reménysugár?
A rossz hangulat elelnsúlyozására csak a pakisztáni hatóságok bejelentése tudott egy kis reményt felcsillantani, mely szerint körbevették az al-Kaida egyik csapatát, amelyik vélhetően egy magasrangú vezetőt, talán bin Laden jobbkezét védi. A hírt nem erősítették meg több forrásból, ezért a piac visszafordult negatívba, és az amerikai indexek végül veszteséggel fejezték be a hetet.
Ettől az sem tudta megmenteni az indexet, hogy pénteken sokan zárták árfolyamesésre spekuláló short pozícióikat, mivel érezhető a levegőben, hogy a piac jól fogadná, ha kiderülne, hogy valóban kézre került a szeptember 11-ei merényletek egyik kifundálója.
