Ma már nem kérdés, hogy a közeljövőben szerte Európában elindulnak a harmadik generációs mobilszolgáltatások; ennek már több jele is van – mondja Staffan Pehrson, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója.
Szerinte ma olyasféle történet játszódik le a szemünk előtt, mint annak idején, a GSM-szolgáltatások kezdetekor.
Már 183 harmadik generációs licencet osztottak ki a világon (ebből 120 WCDMA, 63 pedig CDMA2000 licenc), és ez azt jelenti, hogy 183 szereplő tervezi a 3G hálózat kiépítését – jó részük, több mint 50 százalékuk már el is kezdte. Az Ericsson bevételeinek már 15 százaléka származik UMTS-berendezésekből.
Észrevétlen robbanás
Az előfizetők száma is derülátóvá teheti az iparág szereplőit: a világon 2,8 millió a WCDMA-előfizetők száma, de ha a CDMA2000 technológiával szolgáltató japán KDDI előfizetőit is beleszámoljuk, akkor összesen mintegy 10 millió 3G-előfizetőről beszélhetünk. A növekedés már most is gyors, ha azt nézzük, hogy az első Japánon kívül működő szolgáltatást 2003-ban indították. Európában az elmúlt évben már 9 helyen vezették be, és már most egymillió előfizetőnél tartanak. Egyes előrejelzések szerint az év végére a WCDMA-előfizetők száma világszerte akár a 10 milliót is elérheti, s ez a növekedés hasonló mértékű, mint a GSM-é volt elterjedésének első éveiben.
Pehrson szerint téves az a feltételezés, hogy a mobilpiac telítettsége, illetve a szélessávú mobilszolgáltatások iránti mérsékelt kereslet miatt lassabb növekedésre kellene számítani ezen az új piacon. Sokan elfelejtik, hogy a 3G hálózat nemcsak adat, hanem hang átvitelére is alkalmas, mégpedig olcsóbban, mint a GSM-rendszerben.
Persze a GSM-rendszerek már ma is léteznek, míg az UMTS-hálózatokat még ki kell építeni. De ez nem változtat azon a tényen, hogy amint az UMTS-hálózatok elterjednek, olcsóbb lesz rajtuk a hangszolgáltatás.
A kritikusok szerint a 3G esélyeit az is rontja, hogy teljesen más technológiára épül, mint a jelenlegi GSM-hálózatok. A gyártók azonban már most is olyan szabványos berendezéseket és eszközöket gyártanak, amelyekkel észrevétlenül lehet váltani a GSM, EDGE, illetve a UMTS-hálózatok között. 2005-re pedig bármely UMTS-terminálon használni lehet majd a GSM, illetve EDGE-technológiát.
Várható haszon?
A 3G szolgáltatás sikeréhez tehát adottak az alacsonyabb költségek, már vannak kiadott licencek, és egyre több a felhasználó is. Kérdés, hogy igénybe vennék-e a felhasználók a szélessávú szolgáltatásokat, és ha lenne rá lehetőségük, megérné-e nekik erre átváltani. Staffan Pehrson szerint a válasz nyilvánvaló: ma már szinte valamennyi irodában van szélessávú internet-hozzáférés, ugyanakkor utazás közben ez még mindig nincs megoldva. Aki már használja a vezetékes szélessávú szolgáltatást, az nyomban használná vezeték nélkül is, amint megfizethető lenne az ára.
WLAN-hálózatokon át már ma is van lehetőség a szélessávú, vezeték nélküli internet-hozzáférésre, a legtöbben azonban azt is igénylik, hogy a szélessávú szolgáltatás bármikor elérhető legyen, amikor és ahol csak használni szeretnék, nem csak például a reptereken és a hotelekben. Emellett az elterjedést az is segítheti, hogy a 3G-szolgáltatók – hasonlóan a GSM-szolgáltatáshoz – roaming szerződéseket kötnek majd egymással, így az egész kontinensen használni lehetne szolgáltatásukat.
A WLAN és a 3G, illetve az EDGE azonban nem egymással versengő technológiák: a lényeg az, hogy bárhová megy az ember, legyen hozzáférése a világhálóhoz. Ezért a 3G mellett szükség lesz az EDGE-re is, mivel nem lehet minden területet lefedni a 3G-hálózattal. Amennyiben pedig lehetőség lesz arra, hogy a felhasználók átmenet nélkül váltsanak WLAN-hálózatra, akkor egy még gyorsabb hálózaton kommunikálhatnak majd. Megnyílik tehát a technikai lehetőség a legkülönbözőbb hang- és adatszolgáltatásokhoz, mivel már kezdetben is több száz kilobit/másodperces sebességgel lehet majd kommunikálni. Az ügyfelek igényelni fogják az új szolgáltatásokat, amelyek sikere csak a “csomagoláson” múlik majd – vélekedett Staffan Pehrson.
Westel: racionális licencdíjat
A kormány tervei szerint az idén kiírják a pályázatot a harmadik generációs mobilszolgáltatásra. Valamikor a jövő évben elindulhatnak tehát az új szolgáltatással, először feltehetőleg Budapest körzetében – mondta el kérdésünkre Maradi István, a Westel szolgáltatás fejlesztési vezérigazgató-helyettese. A világ kezd megérni a nagyobb sávszélességet igénylő mobilszolgáltatásra, a szolgáltatókat ezért ma már inkább az izgatja, hogy mennyiért indíthatják el. Bár a berendezések ára folyamatosan csökken, a beruházás nagysága várhatóan így is megközelíti majd a GSM-hálózat kiépítésének összegét. A majdnem telített piacon a szolgáltatóknak egy új rádiós hálózatot kell kiépíteniük, ezért mindegyik úgy véli, hogy a költségeket nem lenne célszerű magas licencdíjjal növelni. – Sokféle szám elhangzott már, a nullától a milliárdos nagyságrendig: a Westelnek az az álláspontja, hogy a licencdíjnak racionálisnak kell lennie – mondta Maradi István.
Az Ericsson Magyarország vezérigazgatója úgy véli: az utóbbi időszakban Magyarország lemaradt a harmadik generációs mobilszolgáltatásra való felkészülésben, nemcsak Nyugat-Európához, hanem más, régióbeli országokhoz képest is. Amikor a GSM szolgáltatás elindult, világos volt, hogy sok olyan szállító húz hasznot a technológia terjedéséből, de emellett az európai szolgáltatók egy része is globális vállalattá válhatott. Ez két dologból adódott: egyrészt abból, hogy Európa összefogott, és létrehozta a GSM-szabványt, másrészt abból, hogy a szolgáltatók roamingszerződéseket kötöttek egymással. Egy új európai iparág nőtt ki abból, hogy a szállítók és szolgáltatók egy része, továbbá az európai hatóságok hamar összefogtak, és elsőként léptek a világpiacon.
A magyar kormányzat álláspontja másfél évvel ezelőtt az volt, hogy amennyire csak lehet, elhalasztja a szolgáltatás elindítását, mivel ha vár, magasabb lehet az elkérhető licencdíj. Az Ericsson vezérigazgatója szerint azonban ez téves álláspont, mivel kizárja a magyar tudást az új iparág felépítéséből. Emellett a licencdíjak csak akkor emelkedhetnének, ha az iparág már beindult, de akkor már késő lenne.
Staffan Pehrson manapság már bizakodóbb. Úgy véli, a kormány felismerte, hogy a 3G-t mihamarabb be kell indítani, minél alacsonyabb áron – ez szolgálná leginkább Magyarország érdekét. Nem kellene ahhoz kötni a szolgáltatás beindítását, hogy milyen mértékű a lefedettség, hanem a piaci szereplőkre kellene bízni, milyen gyorsan építik ki a hálózatot – fejtegette az Ericsson Magyarország vezetője. Erre már pozitív példa is akad: Svédországban gyorsan bevezették a 3G-szolgáltatást, és ennek hatására számos alkalmazásfejlesztő és speciális szolgáltatásokat kínáló cég bukkant fel a semmiből.
