Miért nem vásárolok új hűtőpultokat? Egyszerű a magyarázat: nincs rá pénzem – válaszolta az ötszáz lelket számláló dél-baranyai település egyetlen boltjának tulajdonosa az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat helyi munkatársának, amikor az 40 ezer forintra megbírságolta. Az üzletvezető gyors kalkulációt követően megállapította: mintegy 3 millió forintot igényelne üzlete EU-konform átalakítása. Még ha lenne is megtakarítása, akkor sem biztos, hogy vállalkozna a beruházásra, hiszen attól még nem lendülne fel a forgalom. 
Pántlikázott pénzek
A dél-baranyai falu példája nem egyedi. Országszerte több ezer, a multik árnyékában vergődő kicsiny, családi vállalkozásban működő élelmiszerbolt húzhatja le a rolót május elseje után, mert képtelen az uniós követelményeket kielégítő műszaki átalakításokat elvégezni. „Látja, nem is az a legfontosabb, hogy tudjon uniós pályázatot írni a mikro- és kisvállalkozó, hanem az, hogy olyan segítséget kapjon, amely-ek révén átvészelheti az átmeneti időszakot, és talpon tud maradni a csatlakozást követően is” – reagál az üzletbezárások valószínűségét firtató kérdésre Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Elmondása szerint a kisvállalkozások minden energiáját az uniós feltételek teljesítése viszi el, a „vékony jégen egyensúlyozó” kis- és középvállalkozói (kkv) szektornak az Iposz elnöke szerint „pántlikázott” pénzek kellenének.
Ezért is töltötte el megelégedéssel a szervezet vezetőit, hogy meghívták őket a Vállalkozásfejlesztési Tanácsba, és véleményezési joggal részt vehetnek a szektort érintő jogszabály-alkotási és pályáztatási folyamatban. Rögtön aktivizálták is magukat, legkésőbb májusban hatályba lép ugyanis a kkv-k támogatásáról szóló, egyelőre csupán javaslat formájában létező törvény, amely a mérlegfőösszeg-korlátokat megemelve az EU-ban használatos kategóriák szerint kezeli majd a vállalkozásokat. Márpedig emiatt 960 cég, amely a jelenlegi magyar szabályok szerint a nagyvállalati besorolás alá esik, „átcsúszik” a kkv kategóriába, következésképpen számos olyan hazai és uniós támogatásra és kedvezményre lesz jogosult, amelyek eddig csak a valóban kicsiket illették meg.
Ez a perspektíva érthető aggodalommal tölti el a mikro- és kisvállalkozásokat: a közepes céggé „visszaminősülő” nagyok elviszik majd előlük a támogatásokat. A nagyvállalatok valóban nagyobb eséllyel indulnak a forrásokért, rendelkeznek ugyanis önerővel, amiből képesek a beruházást és a fejlesztést finanszírozni, azaz nem okoz számukra gondot, hogy fél-egy év múltán jutnak csak hozzá a támogatáshoz. Sőt, már a pályázatok benyújtásánál is előnyben vannak, mert nyelveket beszélő, jó lobbiképességű szakembereket tudnak a tender-okuentumok elkészítésére és megtámogatására ráállítani. Az Iposz ezért azt szeretné elérni, hogy a hazai és az uniós források 30 százalékát célzottan pályáztassák, ezt a hányadot kizárólag a mikro- és kisvállalkozások használhassák fel.
A kkv-szektornak jutó torta újraszeletelését az érintetteknek higgadtan tudomásul kell venniük. Arra ugyanis nem azért került sor, mert a nagyvállalatokat tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kilobbizta – bár sokan ezért támadták az új kkv-törvény beterjesztését -, hanem azért, mert az uniós támogatási rendszerhez való hozzáférésnek alapvető feltétele az egységes uniós fogalom-rendszer, amelyet májustól Magyarországnak is használnia kell (az új besorolásokat lásd külön). Mindazonáltal a mostani törvénymódosításnak – amelyet a kormány már elfogadott, a parlament elé pedig áprilisban kerül – kétségtelenül az MGYOSZ a nyertese. A 960 középvállalkozássá átminősülő nagyvállalat 90 százaléka ugyanis e szövetség tagja.
Az új definíciók átrajzolják a teljes kkv-szektort, olyannyira, hogy abba – mint Szirmai Péter, a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója fogalmaz – a magyar gazdaság 99 százaléka „belefér” majd. „A legkülönbözőbb méretű, foglalkoztatotti létszámú, termelési értékű és mérlegfőösszegű cégek kerülnek be ebbe a szektorba, ami szinte már értelmetlenné teszi a kategória létezését”- érvel.
Élesedő verseny
Mindazonáltal eltúlozni sem kell annak a veszélyét, hogy a 960 középvállalkozássá visszaminősülő nagyobb vállalat „elorozza” a kicsik elől a támogatást, ez a kör ugyanis a közel 800 ezer tagot számláló kkv-szektornak alig több mint 1 százaléka. „Kétségtelen, hogy élesedik a verseny” – mutat rá Szirmai.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) cáfolja, hogy a kicsik hátrányba kerülnének a pályáztatáskor. „Bár valóban növekszik a kkv-szektor tagjainak száma, ám a felhasználható pénzek volumene is, s nemzeti érdek, hogy az uniós forrásokat minél nagyobb arányban hívjuk le” – fogalmaz Magyarné Szabó Krisztina, a tárca illetékese. Lesznek ugyan olyan programok, amelyekben a kkv-szektor egésze részt vehet, éppen a mikro- és kis cégek megerősítése végett differenciáltan is hirdetnek majd a kisméretű vállalkozások igényeihez igazodó projekteket.
A GKM közlése szerint az új törvény hatására a foglalkoztatottak aránya 3,2 százalékkal, a saját tőke aránya 6,3 százalékkal, a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás 7,5 százalékkal, míg az export értékesítés aránya 5,4 százalékkal nőhet a szektorban. A kis- és középvállalkozások az idén az uniós támogatásokkal együtt 23,5 milliárd forintért „szállhatnak ringbe”. A kormányzat által előterjesztett tervezet szerint 6 milliárd forint többletkiadással jár a költségvetés számára, ha a közepes kategóriába átkerülő nagyvállalatok mindegyike a rendelkezésükre álló kamattámogatást is igénybe veszi, míg az adóalap-csökkentő beruházási kedvezmény maximális igénybevétele 4,6 milliárd forint adóbevétel-kiesést okozhat a büdzsének.
