Mikulás Dzurinda és Adrian Năstase abból az alkalomból fejtette ki a tágabb Európában követendő biztonságpolitikával kapcsolatos álláspontját, hogy Pozsonyban pénteken megkezdődött a visegrádi négyek és a vilniusi tízek vezető politikusainak ezzel foglalkozó nemzetközi konferenciája.
A brit üzleti napilap kontinentális kiadásának véleményoldalán közölt írásukban leszögezik, hogy az európai béke és biztonság szavatolásához mindenekelőtt a Balkánon kell tartós békét teremteni. A három térségbeli országnak a NATO-ba történő meghívása mellett ezt szolgálná, ha Bosznia-Hercegovinát és Szerbia-Montenegrót felkérnék a békepartnerségi programhoz való csatlakozásra.
A dél-kaukázusi térségben a két kormányfő a kedvező változások előjeleit érzékeli, és üdvözli az EU-nak azt a döntését, amely szerint az ottani demokráciákat is bevonja európai szomszédságpolitikájának hatókörébe.
A harmadik fontos célnak az Ukrajnához és Fehéroroszországhoz fűződő szoros kapcsolatok ápolását nevezik. „A minszki rezsimmel fenntartott kapcsolataiban Európának világossá kell tennie, hogy nem tűr el tekintélyuralmi fekete lyukat a középpontjában. Határozottan támogatjuk a fehéroroszországi diktatúra felszámolását” – írják, megjegyezve, hogy ugyanez érvényes az emberi jogok megsértése miatt alkalmazott uniós szankciókra.
Dzurinda és Năstase Ukrajnában is nyitottabb és demokratikusabb politikai rendszert tart szükségesnek. Véleményük szerint a közelgő választások alkalmat adnak az ukránoknak arra, hogy kinyilvánítsák az európai demokrácia iránti elkötelezettségüket.
A tágabb Európára kiterjedő biztonságpolitika negyedik alapvető elemeként az EU-tagállamoknak decemberben támogatásukról kell biztosítaniuk Törökországnak azt a törekvését, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az unióval. „Törökország a NATO létfontosságú tagállama és a kibővített Európa egyik sarokköve”, amely vezető szerepet játszhat a szabadság, a béke és a jólét előmozdításában a tágabb közel-keleti térségben – állapítják meg.
Az évszázad legnagyobb kihívásának „a terrorizmus, a szegénység, a diktatúrák és a szélsőségesség halálos hálóját nevezik”, megjegyezve, hogy ezek gyökerei sok esetben a tágabb Közel-Keleten keresendők. „A katonai fellépés azonban önmagában nem megfelelő válasz” – szögezik le.
Forrás: Eurocom Kft./Romániai Sajtófigyelő
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
