Az elmúlt két esztendőben a teljes lakossági hitelállomány csaknem megötszöröződött. Egyidejűleg a problémás hitelek aránya 2,9 százalékról 1,3 százalékra csökkent, a késedelmes fizetés pedig csupán ezrelékekben mérhető.
Ki így, ki úgy
A jogi procedúrát egyik bank sem szereti, hiszen egy per akár 3 évig is elhúzódhat, és a végeredmény is kétséges. A K&H-nál például kifejezetten arra törekszenek, hogy ne jussanak el a legdrasztikusabb megoldásig, a szerződés felmondásáig. Egyébiránt a K&H Bank behajtási tevékenysége tagadhatatlanul humánus. Személyi kölcsönöknél a hátralék keletkezését követő 45 napig a fiókok telefonon és maximum 2 felszólító levél útján próbálják az ügyfeleket fizetési kötelezettségükre figyelmeztetni, illetve személyesen egyeztetik, hogy mi áll a probléma mögött: tévedés, hanyagság, átmeneti fizetési képtelenség, esetleg betegség. Ahhoz, hogy a bank felmondja a hitelt, 90 napnak kell eltelnie a részletfizetés esedékességtől (ingatlan fedezetű hiteleknél pedig még többnek, 120 napnak). Az OTP Banknál nem bánnak kesztyűs kézzel a késlekedőkkel. „Már előzetesen egy szigorú szűrőrendszer garantálja, hogy csak a megbízhatóan fizető ügyfelek juthassanak hitelhez” – mondja Hegedűs Éva vezérigazgató-helyettes. Az alapos előzetes rosta a későbbiekben is szigorral társul, a nem fizető ügyfelekkel az esedékességet követő 60 nap elmúltával szerződést bontanak, a továbbiakat pedig az OTP Faktoringra bízzák.
Az is hozzájárul ugyanakkor a kedvező adatokhoz, hogy a támogatott hitelek legrégibb változata is alig kétesztendős, a lakosság pedig ilyen rövid távon feltételezhetően még ma is nagy biztonsággal képes megbecsülni fizetőképességét.
Az egyetlen renitens üzletág
A gépkocsilízing-piacon ellenben mintha a feje tetejére állt volna a világ. Több ezer „visszafoglalt” autó áll a piacvezető lízincégek – a CIB Lízing, a Raiffeisen Lízing és a K&H Lízing – udvarán. A Raiffeisen Lízingnek például, amely egymaga több száz autót vett vissza, 2 milliárd forint céltartalékot kellett tavaly képeznie a kieső lízingdíj-bevételek miatt. E károkat azonban valójában nem fizetési fegyelmezetlenségek miatt szenvedték el e társaságok.
Az érintett „ügyfelek” a szakemberek szerint eleve csalási szándékkal kötötték meg a lízingszerződéseket; az ügyben mindenesetre rendőrségi nyomozás indult. „Az elmaradt lízingdíjak 80 százaléka kapcsolódik ilyen kétes ügyletekhez, a többi ügyfél fizetési hajlandóságával nincsen nagyobb gond, mint más hitelezési területeken” – mondta lapunknak Fehér András, a Raiffesen Lízing üzletágvezetője.
Eredmények
Egyáltalán nem mindegyik finanszírozónál alakult ki ilyesfajta „katasztrófahelyzet”, a Budapest Autónál (BAF) például nyugodt az üzletmenet. Révész Tamás vezérigazgató ezt azzal magyarázza, hogy a cég alapvetően a márkakereskedőktől beszerzett alsó- és középkategóriás gépkocsik lízingbeadására rendezkedett be, import autó finanszírozását a márkakereskedőkön kívül csak néhány, gondosan kiválasztott használtautó-forgalmazó ügyfelei számára vállalják. Náluk így mindössze néhány százalék a késve fizetők és néhány ezrelék az igazán problémás, illetve nem fizető ügyfelek aránya.
Révész meggyőződése szerint e kedvező eredményben oroszlánrésze van szigorú, úgynevezett korai behajtási rendszerüknek. Ha valaki az esedékességet követő 8 napon belül nem fizet, máris akcióba lépnek a cég munkatársai. A fizetési határidőtől számított másfél hónapon belül 3 telefonhívással és három levéllel igyekeznek az ügyfelet fizetésre bírni. Ha a 45 nap során végrehajtott próbálkozások eredmény nélkül zárulnak, akkor kezdetét veszi a kellemetlenebb szakasz, a késői behajtás: visszaviszik az autót a BAF-hoz, ha pedig nincs meg a fedezet, pert indítanak. Ilyen drasztikus lépésekre azonban a problémás eseteknek legfeljebb 10 százalékában kerül sor.
