Alig másfél hónappal az uniós csatlakozás előtt Magyarország – bizottsági szakértők megítélése szerint – csak féltávnál tart az agrártámogatások fogadásához szükséges intézményi feltételek megteremtésében. Másképpen: a magyar illetékesek a felét teljesítették azoknak a követelményeknek, amelyek híján hazánk május 1. után sem kapcsolódhat be a közös agrárpolitika fontos részterületeibe. 
Kifizet-e az ügynökség?
Elsősorban az összes agrártámogatás intézéséért felelős kifizető ügynökség működőképessé tételében kell még pótolni a hézagokat, az akkreditációtól kezdve az illetékességi körök elosztásán át a személyi állomány felkészítéséig – írja a Bruxinfo.
A magyar kormány mindenesetre arról biztosította Brüsszelt, az ügynökség körüli illetékesek pedig több alkalommal a magyar sajtó képviselőit, hogy április végéig mindennel el fog készülni. Az agrártárca legfrissebb, a konkrétumokat óvatosan mellőző pénteki sajtóközleményéből az derül ki, hogy „a felkészülésben nincsenek olyan elmaradások, amelyeket a csatlakozásig ne lehetne pótolni”.
Múltidézésképpen azt is megemlíti a közlemény, hogy „sikerült lefaragni az elmúlt egy évben azoknak a lemaradásoknak a nagy részét, amelyek a uniós felkészülés terén a korábbi évek során halmozódtak fel”. Hogy pontosan kinek van igaza, és elég lesz-e a hat hét az induláshoz, az legkorábban alighanem csak május elsején derülhet ki.
Az informatikai rendszer
A Figyelő egy korábbi, az agrárdemonstrációkkal foglalkozó írása is kitér a hazai agrártámogatási rendszer hiányosságaira. Megemlíti, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladatai közé tartozik majd az úgynevezett Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER) is, amely az uniós agrárigazgatás egyik legfontosabb eleme. Brüsszel korábbi bírálatai szerint szerint itt is komoly késlekedés tapasztalható, márpedig a rendszert a csatlakozásig auditálni kell, e nélkül egyetlen cent EU-agrárpénz sem érkezhet Magyarországra. A rendszer leszállításával megbízott Hewlett-Packard (HP) a vállalt határidőre bizonyára leszállítja az IIER főrendszert, de a szakemberek azt rebesgetik, hogy az integrálandó alrendszereknél máris olyan bajok mutatkoznak, amelyek lehetetlenné tehetik az auditálást. Baj van az alapadatokkal, a frissítéssel, amit jól példáz az, hogy a tovább épülő M7-es autópálya egyes részei a földnyilvántartásban még szántóként szerepelnek – írja a hetilap februári cikkében.
(Lásd bővebben: Asztaltáncoltatás – Agráregyeztetés és demonstráció – csak előfizetőknek)
Bizottsági tisztviselők egy kritériumrendszernek alapján becsülték meg a május elsején csatlakozó országok agrártámogatások fogadására való felkészülésének fokát. Egyebek mellett olyan szempontokat vizsgáltak, mint az irányító hatóságok, a kifizető ügynökség kijelöléséhez szükséges törvényi háttér és az ügynökség hitelesítéséhez szükséges kritériumok megléte, a személyi állomány felkészítése, az ügynökség által rájuk átruházott hatásköröket végző testületek felállítása, vagy a felelősségi területek kifizető ügynökségen belüli elosztása.
A listán szereplő tennivalók és az elvégzett munka összevetése után az Európai Bizottság 50 százalékosra becsüli a magyar készültség fokát. Ugyanezen mutatók alapján Lengyelország és Csehország 55, Lettország 40, Szlovákia pedig 30 százalékos szinten áll. Szlovénia produkálta a legjobb teljesítményt: néhány héttel a csatlakozás előtt a tagsághoz minimálisan szükségesnek tartott 70 százalékos szinten teljesített. A számszerű teljesítést mérő százalékos adatokból azonban még nem derül ki pontosan, hogy az egyes országoknak mennyire komoly lemaradást kell behozniuk a következő hat hétben, és az sem, hogy mely országban hol vannak a legfőbb hiányosságok.
A FigyelőNet megkereste a SAPARD-hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként a kifizető ügynökség szerepét betöltő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, az ügynökséget felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, valamint az ügynökség akkreditációjának előkészítéséért és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős FVM-főosztályt is. A késlekedésről szóló hírt azonban az illetékes távolléte vagy idő hiányában egyelőre egyik szervezet sem kívánta kommentálni.
Nincs dráma? Franz Fischler agrárbiztos csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott: kizárólag minden tekintetben felkészült kifizető ügynökségek kezdhetik meg a tevékenységüket május 1-jén. Ha valamelyik ország nem készül el határidőre, annak nem azonnal a közvetlen jövedelemtámogatások látják a kárát, hiszen azok kifizetése egyébként is csak valamikor ősszel esedékes. Az ilyen „félkész” kifizető ügynökségek azonban a támogatási kérelmeket sem gyűjthetik össze, pedig annak normálisan legkésőbb júniusban meg kell történnie ahhoz, hogy ősszel meginduljanak a kifizetések.
Fischler arra is figyelmeztetett, hogy megfelelő intézményi háttér hiányában a piaci intézkedésekkel kapcsolatos mezőgazdasági támogatások (intervenciós felvásárlások, exportszubvenciók) sem alkalmazhatók. Az agrárbiztos szerint ennek ellenére nem kell dramatizálni a helyzetet, mert a problémák többsége (például az ügynökség számítógépes rendszerrel való ellátása és a szakmai stáb kiképzése) ennyi idő alatt orvosolható. A kifizető ügynökség akkreditálását egyébként minden ország maga végzi (Magyarországon az FVM megfelelő osztálya), de a bizottság utólag ellenőrzi, hogy minden rendben volt-e, így nemigen lesz mód félkész irodát elismerni.
Valamivel kedvezőbb a helyzet az ugyancsak a közvetlen jövedelemtámogatásokhoz szükséges integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IACS) létrehozásában. Bizottsági források szerint az új tagok a legfontosabb kritériumoknak már nagyjából-egészében megfelelnek, de a számítógépes nyilvántartási rendszert még létre kell hozniuk. Az IACS működőképességét ugyanakkor a bizottság csak július és szeptember tájékán teszteli majd helyszíni szemléken, addig tehát nem lesz számonkérés.
Franz Fischler intette a leendő tagállamok illetékes szerveit, hogy vegyék komolyabban a gazdák tájékoztatását. „Időnként megdöbbenek azon, hogy milyen szegényes a tájékoztatás a terepen” – közölte a biztos, sürgetve az új tagokat, hogy nyújtsanak minél átfogóbb tájékoztatást mezőgazdasági termelőiknek, és segítsenek eloszlatni a hiedelmeket, melyek szerint a csatlakozási megállapodás igazságtalan alku volt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett egy korábbi tanulmányra, miszerint az új tagállamok gazdálkodóinak jövedelme átlagosan még akkor is 30 százalékkal gyarapodna a bővítés után, ha egyetlen euró közvetlen jövedelemtámogatásban sem részesülnének.
