Nem hozott sikert a két hete bejelentett ultimátum: a gyógyszergyártók közül csupán 42 céggel sikerült egyezségre jutni, ők vállalták, hogy bevételük 15 százalékát visszafizetik az egészségbiztosítási pénztárnak (a megkötött szerződések 2004-re vonatkoznak). Nem tudtak megállapodni viszont 138 társasággal, ezek termékeit (ideértve a szabadáras termékeket is) április 1-jétől a jelenlegihez képest 15 százalékkal csökkentett áron befagyasztja a kabinet – döntötték el a szerdai kormányülésen.
„A gyógyszergyártók és a kormányzat tárgyalásainak eredménytelensége miatt veszélybe kerülhet a magyarországi gyógyszerellátás” – mondta a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke a kormánydöntésre reagálva. Hávelné Szatmári Katalin úgy vélte, hogy a gyógyszerárak befagyasztása miatt ellátási zavarok várhatók és gyógyszerhiány.
Öngól?
Gyógyszerpiaci elemzők rámutatnak: az árak befagyasztása azzal a kedvezőtlen hatással járhat, hogy az egyébként is rengeteg gyógyszert fogyasztó magyar lakosság még többet költ majd pirulákra. Ez pedig éppen a várt hatással ellentétes eredményt hozna. A volumen növekedése esetén ugyanis a gyógyszerkassza kiadásai egy átmeneti periódus után ismét túllépnék a kívánt szintet, s újra a termelői árcsökkentés eszközéhez kellene nyúlnia a kormányzatnak.
Az európai gyakorlatban is elfogadott, nem túl elegáns, ám annál hatékonyabb árbefagyasztás eredményeként áprilistól a teljes gyógyszerkörre vonatkozóan több mint tízezer gyógyszer lakossági ára csökken mintegy 13-15 százalékkal. Mintegy 1700 orvosság térítési díja nem változik – közölte az egészségügyi miniszter – de több készítmény átkerül a szakorvostól a háziorvos által rendelhető orvosságok körébe.
Kökény Mihály, az MTV Este című műsorában szerdán kijelentette: nem kell attól tartani, hogy az intézkedés gyógyszerek kivonását eredményezné a gyártók oldaláról, de ha erre mégis sor kerülne, akkor a tárca felkészült arra, hogy mit mivel lehet helyettesíteni. A gyógyszer-helyettesítési lista egyébként áprilistól a betegek számára is elérhető lesz.,
A 600 forint alatti gyógyszerekre nem terjed ki az intézkedés, éppen azért, hogy – mint fogalmazott – a gyártóknak még megérje termelni. A kormány ennek megfelelően arra utasította a gyógyszergyártókat, hogy a 600 forintnál drágább készítmények esetében éljenek a 15 százalékos árcsökkentéssel a promóciós költségek terhére – ismertette a kabinet szerdai döntését a miniszter.
Buknak a kereskedők
„A gyógyszerek termelői árának 15 százalékos csökkentése a nagykereskedők számára azt jelenti, hogy ennyivel leértékelődnek a készleteik, ez 4-5 milliárd forintnyi egyszeri károkozás. További mintegy 2-3 milliárd forint veszteséget jelent az alacsonyabb árak miatt kieső árréstömeg az év hátralévő részében” – reagált a kormánydöntésre Szabó Ferenc Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. A szakember szerint az elmúlt négy évben összesen nem volt annyi nyereség a szektorban, mint amennyi kár most éri őket. A magyarországi gyógyszer-forgalom termelői áron áfa nélkül számolva 366 milliárd forintot tett ki 2003-ban. A termelői árra átlagosan 6,38 százalékos nagykereskedői árrés tevődik rá, ez összességében tehát 23,5 milliárd forintot tett ki tavaly. Az árrés egy része azonban a patikákhoz kerül a kereskedők által nyújtott kedvezmények formájában.
Szabó Ferenc elképzelhetőnek tartja, hogy egyes olcsó készítmények gyártása veszteségessé válik, így a gyártók döntése alapján ezek eltűnhetnek a piacról. A magyarországi alacsony gyógyszerárak ugyanakkor az uniós csatlakozás után lökést adhatnak a paralel kereskedelemnek is, így bizonyos készítményekből akár hiány is kialakulhat.
A lakossági terhek átlagon felüli emelkedését ugyanis a tárca nagy részben az eladásösztönző módszerek költségességével indokolja. Kökény Mihály szerint egy 10 ezer forintos gyógyszerből mindössze 3 ezer forintot tesz ki a tényleges termelési költség, a többit a reklám, a gyártó nyeresége, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrés viszi el. Jóllehet a hazai gyártók a nemzetközi (például amerikai) cégeknél kevesebbet költenek promócióra, de a termékek árából 20 százalékot esetükben is ez képvisel – tette hozzá nemzetközi statisztikákra hivatkozva.
Mint mondta, a gyógyszercégek a drágább készítmények irányába tolták el a gyógyszerrendelési szokásokat, véleménye szerint ezzel magyarázható az utóbbi időszak jelentős, 15-16 százalékos gyógyszerár-növekedése. Ezen túlmenően a szabadáras termékek 10 százalékot meghaladó drágulása, az áfa emelése és a patikák árrése is növelte a fogyasztók kiadásait.
A gyógyszertárakat illetően egyébként a miniszter elmondta: a kormány elfogadta, hogy a forgalom arányában kamatmentes hitelt biztosítson a patikák számára, így kompenzálva a gyógyszerkészlet átmeneti leértékelődését. Az erre vonatkozó fedezet rendelkezésre áll – fűzte hozzá.
180 nap alatt a megoldásig
Kökény Mihály elmondta, a 180 napig tartó gyógyszerár-befagyasztás idejét arra fogják felhasználni, hogy kialakuljon egy olyan eurokonform támogatási rendszer, amely „átlátható, tervezhető és támogatható”. Ennek érdekében folyamatosan egyeztetni fognak a gyógyszercégekkel, a jelenlegi elképzelések szerint úgynevezett támogatásvolumen-szerződéseket kötnek majd a vállalatokkal – fűzte hozzá.
Nem biztos, hogy szükség lesz a 180 napra, elképzelhető, hogy ennél rövidebb idő alatt is meg lehet egyezni – nyilatkozta a szakminiszter az Estében. Ugyanakkor az orvostársadalom hozzáállásában is változásokra van szükség: a mostani intézkedés célja részben az, hogy az orvosok is felismerjék: a drágább gyógyszereket olcsóbbakkal is lehet helyettesíteni.
