A csütörtök reggeli madridi robbantássorozat a New York-i terrortámadásokhoz hasonló tőzsdei lavinát indított el – ezúttal elsősorban a nyugat-európai tőzsdéken. A sokk hatására a befektetők fejvesztve szabadultak meg részvényeiktől, miáltal a vezető tőzsdeindexek egy nap alatt 2-3 százalékot zuhanva a 2003. nyári szintekre estek vissza. Az amerikai piacokon valamivel kisebb (1-1,5 százalékos) korrekció következett be, igaz, ezt megelőzően már napokon keresztül lejtmenet volt jellemző.
Pénteken Amerikában már bizakodóbb volt a hangulat – részben a vártnál jóval kedvezőbb (136 milliárd dollár helyett 127 milliárd dolláros) negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg adatnak köszönhetően. A hét utolsó napja már az európai börzéken is a nyugalom visszatértét mutatta: a befektetők láthatóan a terrortámadás okozta félelem és a javuló gazdasági bizalom között őrlődtek.
Irány a 250 forintos euró?
Kisebb-nagyobb ingadozásokkkal folytatódott a forint euróval szembeni erődösése a héten: az euró a hét eleji 254 forintról 252 alatt is járt, majd pénteken kisebb korrekció után 253 forint felett zárt. Ezzel párhuzamosan felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások a piacon, a befektetők el is kezdtek beárazni egy egyelőre fél százalékpontos mérséklést. A héten több ízben nyilatkozó makroelemzők és gazdaságkutatók többsége szerint megérett a helyzet arra, hogy a jegybank mondjuk egy százalékkal mérsékelhesse a (jelenleg 12,5 százalékon beragadt) alapkamat szintjét, bár úgy vélik, hogy legfőképp az infláció júniusig tartó emelkedő trendje miatt erre túl hamar még nem fog sor kerülni. A héten publikált makroadatok (a vártnál kedvezőbb külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg adat) ugyan további látványos forinterősödést és állampapírhozam-csökkenést már nem eredményeztek, de megerősítették a hetek óta jellemző bizakodást, és ennek hatására folytatódhat a kedvező trend. Az euró heteken belül 250 forint alá eshet – véli Barcza György, az ING makroelemzője.
Ami a hazai értékpapírpiacot illeti, elvileg minden adott volt, hogy a 11 ezer pontos csúcsra jutó lendület ne törjön meg. A hét közepén napvilágot látott makroadatok (a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, de még az infláció is) rendre a várakozásoknál jobban alakultak, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a hét eleji optimizmus kitartson a további napokra. A nagy boomok után mindig bekövetkező kisebb technikai korrekciót követően aztán a madridi események begyűrűzése akasztotta meg a rallyt, majd pedig a gyógyszerárvita tetézte az árak zuhanását.
Ez utóbbi természetesen elsősorban a Richter és az Egis papírok árfolyamát érintette kellemetlenül, és megállapodás hiányában várhatóan még nem érkeztünk a történet végére. Egyes elemzői vélekedések szerint ugyanakkor a gyógyszerár-vita elmérgesedése túlmutat a gyártók részvényeinek alakulásán, mivel általános bizalmatlanságot is kialakíthat a szabályozási környezettel kapcsolatban. A nagyobb gyógyszergyár papírja mindenesetre csütörtökön 3,5 százalékot, pénteken további 6 százalékot esett, így végül 23 ezer forint alatt zárta a hetet (nemrégiben még 25 ezer forint felett forgott). Az Egis piacán ennél enyhébb volt a korrekció.
A hazai börze kilátásai ezzel együtt továbbra is jók, és ha a félelem tényleg elül a külföldi piacokon, az ismét általános áremelkedéshez vezethet a budapesti parketten is. Nehéz megjósolni, hogy túl vagyunk-e már a korrekción, és a mostani 10 500 pont körüli értékről merre visz a BUX útja, de ha pusztán a magyar piac mögöttes tényezőit vizsgáljuk, akkor az index újbóli felívelése inkább indokolt, mint a további esés.
Osztalékkilátások
Érdemes megemlékezni az áramszolgáltató papírokról is, amelyek – különösen a hét utolsó kereskedési napján jelentős mértékben (3-10 százalékkal) drágultak, köszönhetően az általuk bejelentett magas osztalékfizetésnek. A hagyományosan is legtöbb osztalékot fizető társaságok a tavalyi nyereségüket is rendesen szétosztják a részvényesek között, egyenként 8-13 százalék erejéig, már amennyiben ezzel a tulajdonosok is egyet értenek az április közepén esedékes közgyűlésükön. A legmagasabb osztalékra az Édász tett javaslatot: a tízezer forint névértékű részvényekre egyenként 1330 forint jár. A vélhetően erre a hírre (illetve az ismét felerősödött kivezetési pletykákra) reagáló befektetők 15 százalékkal meglódították a részvény árfolyamát csütörtökön, így kereskedését tíz percre fel is kellett függeszteni.
A negatív nemzetközi tőzsdei hatások dacára töretlen volt az FHB-részvények menetelése a BÉT-en. A banki papír olyan száguldást mutatott, amelyre rég nem volt példa egyetlen részvény esetében sem: az árfolyam a hétfői 5500 forintról öt nap alatt 6700 forint közelébe drágult (az eddigi történelmi maximumot jelentő 6890 forintos ár sincs már túl messze) úgy, hogy már az ezt megelőző héten is több mint 12 százalékot erősödött. A sikertörténet hátterében részben azok az igen kedvező elemzői vélekedések álltak, melyek szerint a részvény valós értéke jóval a jelenlegi piaci ára fölött van.
Zékány András, az ING elemzője (és lapunk állandó külső szerzője) azonban más brókercégek és bankok elemzőit is meglepte merész ajánlásával, amelyben az erős vételi javaslatot 8500 forintos fair value megfogalmazásával támasztotta alá. Ez minden más friss elemzést messze felülmúlt, és a jelek szerint ráugrasztotta a befektetőket az eddig kevéssé felfedezett jelzálogbank részvényére.
Húzóerőt jelentett a BUX-kosár változásának híre is: április 1-jétől ugyanis a FHB és a Fotex is bekerül az indexet alkotó társaságok közé. Ezzel párhuzamosan kiesik az Antenna Hungária, a Rába és a Synergon, ami viszont ezeket a papírokat érintheti kedvezőtlenül.
