Egyes vélemények szerint azonban további forinterősödés esetén a gazdaság és a kormány nyomást gyakorolhat a jegybankra a kamatcsökkentés végett.
Jens Nordvig, a Goldman Sachs pénzügyi csoport londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci stratégája azt mondta: az 1,2 százalékos átfogó egyhavi árindexből legalább 0,4 százalékpontnyi közvetlenül köthető az áfa- és jövedékiadó-emelésekhez, vagyis ezek kiszűrésével a fogyasztói infláció alapüteme stabilnak tűnik.
Nordvig szerint ennek alapján a következő hónapokban “igen mérsékelt” további gyorsulás vérható, az is főleg a bázishatások miatt. Az elemző a következő két-három hónapra 7,0-7,4 százalék közötti 12 havi adatokra számít.
Arra a kérdésre, hogy a magas infláció és az egyidejűleg erős forint nem állítja-e nehezen feloldható pénzügypolitikai dilemma elé a jegybankot, Nordvig azt mondta: a helyzetet az MNB szempontjából nem nevezné dilemmának, mert a jegybank most egyértelműen az inflációra összpontosít, és az inflációs kilátások “továbbra sem jók”. A mostani forintárfolyammal a bank “nyilván nagyon elégedett”, de rövid távon ez még nem fog elvezetni az infláció csökkenéséhez. A Goldman Sachs szakértője szerint ezért legalábbis három hónapos távlatban nem elképzelhető a 12,50 százalékos alapkamat csökkentése.
Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint a vártnál jobb februári adat enyhíti azokat az aggályokat, hogy az infláció elszabadulhat az ellenőrzés alól. A ház ennek ellenére továbbra is igen magas számokat vár éves összevetésben, és nem tartja valószínűnek, hogy egyedül a februári adatokra alapozva az MNB derűlátóbban ítélné meg a következő hónapok kilátásait.
Gable a második negyedévre 7,5-8,0 százalékos 12 havi inflációs adatokat jósolt.
A pénzügypolitikai kilátásokra vonatkozó kérdésre a Deutsche Bank elemzője is azt mondta, hogy az MNB most az inflációra – ezen belül is már a 2005-ös inflációra -, valamint az inflációs várakozásokra koncentrál, és egyetlen hónap adatsora nem fog jelentős változást hozni a monetáris alapállásban.
Gable szerint annyi elképzelhető, hogy ha a következő hónapok inflációs adata jóval elmarad az MNB várakozásaitól, az erősítheti az esélyét a vártnál valamivel korábbi kamatcsökkentésnek, ennek mértéke is azonban mérsékelt lehet csak. Az elemző megerősítette azt a korábbi előrejelzését, hogy a jegybanki alapkamat az év végén is kétszámjegyű lesz.
Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez londoni irodájának térségi stratégája szerint a vártnál rosszabb januári és a vártnál jobb februári adatok után “nagyjából ott vagyunk, ahol vártuk”, vagyis az első két hónap összességében nem tette derűlátóbbá házat a további kilátások iránt. Slater szerint a 12 havi infláció a következő három hónapban – várhatóan áprilisban – 8 százalék körül fog tetőzni.
Arra a kérdésre, hogy az erősödő forint és a magas infláció együtt merre befolyásolhatja a jegybank pénzügypolitikáját, Slater azt mondta: az elmúlt egy hónapban “valóban meglehetősen eltúlzott mértékű” forinterősödés ment végbe, de az árfolyam ezzel együtt is csak oda került vissza, ahol tavaly szeptember-októberben volt, vagyis ennek önmagában nincs sok befolyása a jegybanki kamatdöntésekre. A ház fenntartja azt az álláspontját, hogy egyelőre meglehetősen távoli a kamatcsökkentés esélye.
További jelentős forinterősödés esetén azonban “az ipari lobbi és a pénzügyminisztérium” nyilván ismét nyomást gyakorolna az MNB-re a monetáris alapállás módosítása végett – tette hozzá az elemző.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
