Az euró hazai bevezetésére való felkészülés jegyében a Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramot készít. A tanulmány a 2008-2010 közötti euró-bevezetés kivitelezhetőségét, gazdaságpolitikai prioritásait veszi górcső alá, várhatóan több forgatókönyvet is felvázol – mondta Draskovics Tibor egy szerda délutáni kerekasztal-beszélgetésen, ahol rajta kívül Járai Zsigmond jelenlegi és Surányi György volt jegybankelnök, illetve Oblath Gábor, a Kopint-Datorg vezérigazgatója voltak jelen.
„Akár korábbi, akár későbbi dátum mellett döntünk, a bevezetés nem jelenthet lazább költségvetési politikát” – mondta a pénzügyminiszter. A tárcának meg kell vizsgálnia azt is, hogy a hazánk előtt álló strukturális reformok hogyan valósíthatók meg, a csatlakozásban rejlő növekedési potenciál milyen bevezetési stratégia mellett aknázható ki minél teljesebben.
Járai Zsigmond jelezte, hogy akár csak a PM, a jegybank is a minél korábbi bevezetés mellett van. Járai azzal érvelt, hogy kis nyitott országban az önálló monetáris politikának nincs igazán mozgástere, az árfolyam stabilan tartása megköti a jegybank kezét. Az euró-bevezetés ütemezéséről a kormánynak kell döntenie, nem a jegybank felelőssége. Járai szerint a döntésnél szem előtt kell tartani, hogy az időzítést nem lehet sokszor módosítgatni.
Surányi és Oblath a maastrichti kritériumokról
A stabilitási és növekedési paktum szabályai, valamint a maastrichti kritériumok ellentmondásosak, betartásuk súlyos növekedési áldozatokkal jár – mondta Surányi György korábbi jegybankelnök. Ezek a szabályok alkalmatlanok arra, hogy optimális növekedési pályán tartsák a gazdaságokat, ez fokozottan igaz a felzárkózó országokra.
A felzárkózók számára optimális inflációs pálya nem fér bele a maastrichti kritériumok adta szűk keretbe, hiszen az árak közeledése a nyugat-európai színvonalhoz jóval magasabb inflációs mértéket kívánna meg. Ezt tetézi a korábbi folyamatok során kialakult torzított ár-, bér- és jövedelemarányok kiigazodásának hosszan tartó folyamata. A gyors nominális konvergencia – azaz a kamatok és az infláció közeledése az európai átlaghoz – fokozott növekedési áldozattal járhat.
Az előttünk csatlakozó Spanyolország, Portugália, Görögország illetve Írország az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésébe csak a reálgazdasági közeledés jóval magasabb szintjén kezdett bele, mint ahogyan Magyarország jelenleg áll. Érdemes volna megfontolni a példájukat – véli Surányi.
Legfeljebb egy éves periódus lehet, ameddig az optimális infláció és a kritériumok között konfliktus keletkezhet – vitatkozott Oblath Gábor, közgazdász. A maastrichti kritériumok teljesítése formális kérdés, magunknak kell eldöntenünk, hogy mikor érdemes csatlakozni az euróövezethez. Véleménye szerint akkor lehet bevezetni az eurót, amikor a nominális stabilitásnak, a maastrichti kritériumok érvényesítésének megfelelő társadalmi támogatottsága lesz. Oblath úgy véli: társadalmi megállapodást kell kötni az eurócsatlakozás érdekében.
