A képviselők közül tizenegyen nemmel voksoltak, öten pedig tartózkodtak. Négyen szavaztak igennel: a testület két MDF-es tagja, valamint Körömi Attila és Ágota Gábor fideszes képviselő. „Az elmúlt fél évben az iraki gerillatevékenység felerősödött, a harci cselekmények az ország területén kiszélesedtek” – olvasható az MDF február 18-án keltezett előterjesztésében.
Február 18-án tíz magyar katona sebesült meg a többnemzetiségű hadosztály tábora ellen irányuló terrortámadásban Irakban. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára azt mondta, hogy bár lassan, de halad az iraki konszolidáció. Az ideiglenes alkotmány elérhető közelségbe hozta a választásokat és a hatalom átadását. Ennek ellenére továbbra is számítani kell terrorcselekményekre – tette hozzá. Közölte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tekinti az iraki helyzetet háborúnak.
Nyitray András (Fidesz) azt mondta: nem tudja elfogadni azt az érvelést, hogy „valahol valakik (…) impotenciájuk leplezésére” olyan deklarációt tettek, amely szerint nincs háború Irakban. Iváncsik Imre közölte, hogy a magyar kontingens, ha el tudja látni a feladatát, akkor addig marad Irakban, amíg a mandátuma szól. Téved, aki azt gondolja, hogy a nemzetközi erők az iraki választások és a hatalomátadás másnapján kivonulnak Irakból – mondta.
Ágota Gábor (Fidesz) kijelentette, hogy Irakban nem a diktátort cserélték le polgárháborúra, hanem az „olajkitermelő” kiléte változott. Vári Gyula (MSZP) felhívta a bizottság fideszes tagjainak figyelmét arra, hogy Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kedden azt mondta: „támogatjuk a magyar katonai kontingens fenntartását. Úgy ítéljük meg, hogy ha Magyarország megváltoztatná ezt az álláspontját, akkor a terroristáknak az oldalára állna.”
