Az áfa nélkül 132 (áfával 164) milliárd forint összértékű beruházáshoz a magyar állam támogatást igényel az Európai Unió (EU) kohéziós alapjából. A beruházási költségek 65 százalékát teszi ki az EU-támogatás, 20 százalékát az állami büdzsé, 15 százalékát pedig a fővárosi önkormányzat fedezi.
A nettó 122 milliárd forintba kerülő, támogatott projekt elemei: a csepeli központi szennyvíztisztító telep, a budai Duna-parti főgyűjtő csatorna, a ferencvárosi, a kelenföldi és az albertfalvai átemelő telepek, a Duna alatti átvezetések, valamint a Cséry komposztáló telep. Mindezt, további – nem támogatott, azaz fővárosi pénzből fedezendő – elemek egészítik ki: a csepeli gerincút, a komposztáló telepi út megépítése, az előkészítés menedzselése.
„Elleneztem, hogy a budai rakpart útszélesítése és a csepeli gerincút benne legyen a tervben. Ezeknek semmi közük nincs a környezetvédelemhez” – mondta Persányi. Elmarad tehát a rakparti út négysávossá tétele, amely korábban heves viták kereszttüzében állt. A főgyűjtő csatornát a meglévő rakparti út alá építik be majd.
A Pénzügyminisztérium beleegyezik abba, hogy a főváros az épülő objektumokat kínálja föl biztosítékként – tudtuk meg. Ennél is lényegesebb, hogy ezúttal, egyedi mentesség alapján, a támogatás utáni áfa visszaigényelhető. Mint ismert, az áfatörvény idén életbelépett módosítása szerint a költségvetés vagy az EU által támogatott beruházások esetében nem lehet élni az áfalevonás jogával. Most azonban a kormány elfogadja azt az érvet, hogy a csepeli beruházás előkészítése már két éve megkezdődött, és ennek során az uniós támogatási igényt is az új áfarendszabály figyelembevétele nélkül vették számításba.
További részletek a Figyelő csütörtöki számában olvashatók.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
