A munkaidős változások irányát az Európai Bizottság javaslatai tükrözik, melyekről széles körű vita bontakozott ki, legutóbb éppen az illetékes miniszterek brüsszeli tanácsülésén. A bizottsági indítványok alapján a jelenlegi 4-ről 12 hónapra növekedne a munkaidőkeret anélkül, hogy arról a kollektív szerződés rendelkezne. Lehetőség nyílna olyan tagállami szabályozásra is, amely alapján az ügyelet részben vagy egészben nem számítana munkaidőnek. S végül: várhatóan eltörölnék az önként vállalt többletmunka lehetőségét, és szigorítanák az opt out („kívülmaradás”) megállapodások törvényi garanciáit.
A módosítás során meghatározó szerephez jutnak az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései is. Ezek többek között kimondták, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. Bár a konkrét jogesetek az egészségügyre vonatkoztak, minden olyan gazdasági ágra kisugároznak, ahol ügyelet van.
Ezekkel az ítéletekkel igen sok tag- és jelölt állam, köztük Magyarország nemzeti joga jelenleg nincs összhangban – nyilatkozta Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója.
