Érthető, hogy a törvényhozás március 8-án már nem akar érdemben változtatni az áfa-törvényen, hiszen az adójogszabályok EU-konformmá tétele lényegében novemberben lezajlott. A tejlobbi képviselői mégis képesek voltak egyetlen módosítást kieszközölni: az úgynevezett „műtejek”, illetve tejimitátumok áfája 15 százalékról 25 százalékra ugrik, korlátozandó
ezeknek a termékeknek az eladását. (Az áfa-emelési kilátásokra – mint ismeretes – rögtön a műtejek értékesítésének leállításával reagáltak a nagyobb áruházláncok.)
A mezőgazdasági lobbi is hatékonyan tudta érvényesíteni érdekeit az áfa-módosítások előkészítése során. A január 1-jétől érvényes törvénykezéssel ellentétben ugyanis az agrárium visszaigényelheti majd az állami támogatásokból, uniós forrásokból finanszírozott beszerzések áfa-tartalmát még a közvetlen kifizetések nemzeti része után is, ami milliárdos megtakarítást jelent a gazdáknak (lásd még: Figyelő – Drága agrárbéke).
Az önkormányzatoknak ezzel szemben nem sikerült ugyanezt elérniük, hiába állt ki Demszky Gábor javaslata mellett a fővárosi közgyűlés is. A fővárosnak komoly érvágást jelent, hogy az áfát nem lehet visszaigényelni a költségvetési, illetve az uniós támogatásból megvalósított beruházások után; a főpolgármster az önkormányzatok ilyen irányú veszteségét csak Budapesten 32,5 milliárd forintra becsüli. Az áfa-törvény parlamenti vitájában Bőhm András fővárosi SZDSZ-frakcióvezető szerette volna módosítani az említett passzust, az indítványt azonban az MSZP nem támogatta (lásd még: Figyelő – Fővárosi anyagiak).
A költségvetés tavalyi tervezetében még nem jelentek meg ezek a változtatások. Egyes lapok 30 milliárdos költségvetési bevételkiesést említenek a változtatások nyomán. A pénzügyi tárca ezzel szemben cáfolja, hogy a büdzsét érintenék a módosítások, hiszen állításuk szerint már a költségvetés tervezésekor figyelembe vették őket. Csökkenő forgalom mellett feltehetőleg a tejimitátumok áfa-emelése sem jelent majd többletbevételt.
Évek óta gondot jelent
Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese, aki március 16-tól június végéig a PM-ben dolgozik, a Magyar Távirati Irodának elmondta: a vállalati telefonszámlák áfa-, illetve szja-terhei körül évek óta viharok dúlnak. Ha az adójogszabályokat tételesen betartanák a cégek, akkor minden egyes, vállalati telefonon lefolytatott magánbeszélgetés után annak szja- és más típusú közterheit is meg kellene fizetniük, mivel a magánbeszélgetés természetbeni juttatásnak számít. A gyakorlatban azonban nagyon kevés cég tartja nyilván a magánbeszélgetéseket, és még ennél is kevesebb hajlandó megfizetni a természetbeni juttatások után járó közterheket.
Bár hétfőn még úgy látszott, hogy teljesen elvetik a vállalati telefonokon vélelmezett magánbeszélgetések után visszavonható áfa szintjének csökkentését, a pénzügyi tárca pénteki javaslatában opcionális jelleggel már szerepel a telefonbeszélgetések közterheire vonatkozó módosítás. E szerint, ha egy cég az általa használt fővonal után hajlandó havi 3 ezer forint fizetni, azzal mentesíti magát a fővonalszámlához kapcsolódó minden közther alól.
A mostani javaslat rendezni kívánja a helyzetet azzal, hogy a költségelszámolást végző cégek ezt a megoldást is választhatják. Gyakorlatilag a cégautó adójának mintájára kívánják bevezetni azt, hogy minden egyes fővonalszámla 50 százalékáig, de legfeljebb havi 3 ezer forintig lennének kötelesek közterhet viselni az ezt választó cégek. Kivéve az evás cégeket, az őstermelőket, az átalányadózókat. A költségelszámolást végző egyéni vállalkozók viszont választhatják ezt a megoldást. A terv az, hogy a változtatás július 1-jétől lépne hatályba, de egy adott cég visszamenőleg, január 1-jéig érvényesíthetné a módosítást.
Sulinetes tervek – express módosítás
Az Oktatási Minisztérium, vélhetően az eredeti programot ért kritikák hatására, több ponton tervezi a Sulinet Expressz Program feltételeinek módosítását. Az átalakításról szóló elképzelések szerint kibővítenék a hozzáférők körét, így a jövőben nem csak az oktatás szereplői, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó minden magánszemély részt vehet a programban. A bővülés a törvény kihirdetés után 45 nappal lépne hatályba, az Oktatási Minisztérium azonban a folyamat végét csak június-júliusra várja.
További terv a program módosítására, hogy a vásárlóknak 30 százalék önrészt kell vállalniuk minden termék esetén (ezt az önrészt eddig csak a 86 ezer forintot meghaladó vásárlásoknál kellett viselni), magánszemélyek pedig csak akkor csökkenthetik az összevont adóalap adóját a számítástechnikai eszköz árának 70 százalékával (legfeljebb hatvanezer forinttal), ha jövedelmük nem haladja meg az évi bruttó 3,4 millió forintot. Ha a program keretein belül eszközt vásárló magánszemély jövedelme meghaladja az említett kereseti határt, de a 4 millió forintot nem éri el, az összevont adóalap adóját sávosan csökkentheti a tervek szerint, ha pedig jövedelme meghaladja az évi 4 millió forintot, akkor a Sulinet Expressz adókedvezményt nem veheti majd igénybe. A módosítások természetesen nem érintik a törvénymódosítás majdani hatályba lépése előtti vásárlásokat és a tartós bérleti konstrukciókat.
Az adókedvezményekkel kapcsolatos változtatások mellett a Sulinet program keretein belül megvásárolható termékek körét is megváltoztatta a tárca. Eszerint március 8-ától kikerülnek a támogatott termékkörből: a szünetmentes tápegység, a digitális fényképezőgép és a hangszereszközök. Bekerül a támogatott körbe az alaplap.
