Közeleg a tavasz. Ennek általában örülni szoktak – azok, akiknek van fedél a fejük felett. Március elsejétől azonban véget ér a kerületek téli időszakban érvényes toleranciája, megkezdődnek a kilakoltatások.
1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és ellátásokról
6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területén a hajléktalan tartózkodik.
7. § (1) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt és a hajléktalan személynek szállást biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak, illetve hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné.
Halálos tavasz
Március egytől nincs pardon. Aki bújt, az megy. Vagy ha nem megy, akkor viszik. Ha a törvény nem szabályozná, hogy egy család elhelyezéséről a kilakoltatás után ideiglenesen az önkormányzatnak kell gondoskodnia, akkor nem biztos, hogy a kerület saját büdzséjéből átmeneti szállásokat létesítene. Az egyedülállókról már nem gondoskodik ilyen körültekintően a törvény. Esetükben az önkormányzat lényegesen szabadabban jár el: irány az utca! Ezekkel az embereket látjuk naponta az autó ablakában felbukkanni, vagy a buszmegállóban, vagy metrón, vagy bárhol a városban.
Jogszabály szerint mindössze egy melegedőt kell biztosítania az önkormányzatnak a lakás nélküli egyedülálló emberek számára, de a fővárosi kerületek egyharmada ezt is igyekszik elpasszolni, mert drága. És ugye a többi választópolgár sem örül, ha lakóhelye közelében melegedőt létesítenek. Akkor hova menjenek?
Menjenek az Oltalomba!
Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyülés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának elnöke, a FigyelőNet kérdésére elmondta, többé-kevésbé elégedett a kerületek munkájával. Az esetenkénti passzivitás ellenében ugyanis egyre erősödik a civil szféra érzékenysége a mélyszegénység iránt és egyre többen tesznek ellene. Szerinte az emberek már túlléptek azon a hozzáálláson, hogy „saját hibájából került ide, inkább dolgozott volna”. Ugyanakkor egyre több civil kezdeményezés foglalkozik ezekkel a tragikus sorsú emberekkel. A cél, hogy a hajléktalan belépjen az ellátó rendszerbe, vagy akik elzárkóznak, azokat bevigyék, hogy gondoskodni tudjanak róluk.
A legtöbbször civil kezdeményezésből létrejött karitatív szolgáltatások során az utcán élőket regisztrálják, így életüket már valamilyen szinten követni lehet. Ez viszonylag jó esélyeket ad az utcán élőknek az életben maradásra. Nemcsak ingyenes étel- és teaosztásokról van szó, hanem szociális munkások orvosokkal járják a várost és igyekeznek legalább a minimális egészségügyi ellátást nyújtani.
Mozi a Fűtött utcában
A rendszer több belépési pontot nyit, de büszekségből vagy a sokszor emlegetett rablásoktól való félelem miatt elkerülik a hajléktalanszállókat. Április végére várható az Oltalom Alapítvány figyelemre méltó kísérleti kezdeményezés, a Fűtött utca téli működésének hivatalos értékelése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ide még a saját társaiktól is elforduló utcalakók is szívesen betérnek. A Dankó utcai gyárépületből átalakított szállón minimális összegért hajat vágathatnak, borotválkozhatnak és esténkén filmeket nézhetnek.
A fővárosban működő körülbelül húsz civil szervezet kap a fővárostól normatív támogatást. Budapest minden száz forinthoz harmincat tesz hozzá, így a tavalyi évben közel egymilliárd forintot költött a hajléktalanok helyzetének javítására. Ez az összeg reálértékben idén tovább növekszik – mondta Ikvai-Szabó Imre.
Ötleteljen a FigyelőNet fórumán!
Ossza meg velünk véleményét a hajléktalanokról! Ön hogyan oldaná meg a hajléktalanok ellátásának problémáit? Olvassa el mások véleményét a FigyelőNet fórumában!
Vannak spontán megoldások is. Nem egy külterületi társasház fogad be fűtött pincéjébe utcalakókat, akik cserébe tisztán tartják a ház udvarát, latakarítják a járdát, és más apróbb munkákat végeznek el. Szerencsére egyre többen hívják központi számunkat – mondta Ikvai-Szabó –, és azt akarják tudni, hogy hol és hogyan segíthetnének.
A szociálpolitikai bizottság elnöke szerint már azzal is javíthat valaki egy hajléktalan életén, ha meghallgatja. Persze pénzzel is lehet segíteni, de sokan attól tartanak, hogy ez végül a koldusmaffiába folyik be. Ha viszont valaki felhívja a Menhely Alapítvány diszpécserét a 338-4186-on, ott megtudja, hogy milyen felajánlásra van szükség és milyen segítséggel lehet az utcán élők hasznára. Ezen a számon ajánlottak fel már ruhát, munkát, ételt sőt egy teljes ingatlant is kapott így a Menhely Alapítvány, ahol jelenleg egy szállót működtet.
Csőbe húzva
Hogy a budapesti hajléktalanokra milyen sors vár, az nagymértékben függ a főváros lakóitól is. Egyre több a tiszteletreméltó és fontos gesztus, de nemcsak milliós felajánlásokkal lehet segíteni ezeken az embereken – hangsúlyozta Ikvai-Szabó Imre. A lakosság nyitottsága, empátiája a legfontosabb a kérdésben és ha valaki akar, a Menhely Alapítványon keresztül biztosan megtalálja a módját, hogy hogyan segíthet ezeken az embereken. Itt a tavasz és egyre többen kerülnek ismét az utcára. Most a hajlékban élőkön a sor.
