Újradefiniálja a kis- és közepes vállalkozások körét a róluk szóló törvénytervezet. Ennek hatására részesedésük a különböző erőforrás- és teljesítménymutatókból várhatóan 3-7,5 százalékkal nő. Becslések szerint a szektorban a foglalkoztatottak aránya 3,2 százalékkal, a saját tőke aránya 6,3 százalékkal, a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás 7,5 százalékkal, az exportértékesítés aránya 5,4 százalékkal bővülhet. 
A kisvállalkozások száma fog növekedni
Az új definíció szerint 2005-ben majdnem ezer vállalkozás átsorolása történik meg. Az árbevétel- és mérlegfőösszeg-korlátok változásával összefüggésben az új szabályok szerint a jelenlegihez képest csökkenne a mikro- és a közepes vállalkozások száma, növekedne a kisvállalkozásoké. Ezek egymás közti arányai is eltolódnak. Mintegy négyezer közepes vállalkozás mikro-, illetve kisvállalkozássá válik a tervezett szabályozás szerint – írja az MTI-Eco.
Az uniós csatlakozásától 2005. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kkv-nek minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió euró, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió euró lesz. A végleges szabályozás szerint, 2005. január 1-jétől azonos foglalkoztatotti létszámkorlát mellett a kkv szektor éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, illetve mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró lehet.
Többletkiadások a büdzsében
A kormányzati oldal által előterjesztett tervezet szerint, ha a közepes kategóriába átkerülő 956 nagyvállalat mindegyike igénybe veszi a kamattámogatást, az 6 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. Az adóalap-csökkentő beruházási kedvezménynél 4,6 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelenthet mindez a költségvetésnek. A kormányzat szerint nem valószínű, hogy minden vállalkozás igénybe veszi ezeket a kedvezményeket – írta korábban a magyarorszag.hu.
Az átmeneti időszakban kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kisebb, és éves nettó árbevétele 7 millió, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A jövő évtől ebben az esetben sem változik a foglalkoztatotti létszámkorlát, de az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg egyaránt legfeljebb 10 millió euró lesz.
Az átmeneti időszakban a mikrovállalkozásokat továbbra is csak a foglalkoztatotti létszámkorlát fogja megkülönböztetni a kisvállalkozásoktól. Ugyanúgy tíz főnél kisebb lehet, 2005-től azonban az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg tekintetében belép a legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszegre vonatkozó korlát.
Problémák az érdekegyeztető tanácsban
A magyarorszag.hu internetes kormányzati portál korábban ezt írta: „problémásnak tartotta az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldala, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény tervezete szerint 956 eddigi nagyvállalat is a kis- és közepes vállalkozások közé kerül majd a besorolás szerint. Ezzel szerintük csökken a kisebb cégek által igénybe vehető támogatás”.
A munkaadói érdekképviseletek szerint a támogatotti körbe bekerülő eddigi nagyvállalatok egy egész osztályt tudnak ráállítani a pályázatok kidolgozására, a kisebb cégek ezért is versenyhátrányba kerülhetnek a források elnyerésekor. A szakszervezetek szerint így azoknak jut majd kevesebb támogatás, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, s ez foglalkoztatási gondokat is jelenthet. A kormányzati oldal ígéretet tett arra, hogy a pályáztatásoknál a jövőben is megtalálják a módot a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítására.
A konszolidálásnál nem kötelező az EU-ajánlás
Az MGYOSZ hivatalos állásfoglalása szerint „a kis- és középvállalkozások mérethatárainak felemelésével” egyetért a szervezet, és a lépést a magyar gazdaság szempontjait figyelembe véve is időszerűnek tartják. Ugyanakkor a törvénymódosításnál azt javasolják, hogy „a kapcsolt és társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó EU-ajánlást ne vegye át a magyar szabályozás”. Tudomásuk szerint ugyanis ennek az ajánlásnak az átvétele nem kötelező.
Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) közgazdasági igazgatója a FigyelőNetnek a törvénytervezet kapcsán elmondta: a munkaadók és a munkavállalók általánosságban nem ellenezték a kkv-król szóló törvény bevezetését. Mindannyian tudják, hogy ez egy európai uniós általános szabályozás. Ugyanakkor azt is tudják, hogy az EU-ban szokásos vállalatméretek nem igazodnak a magyar viszonyokhoz, így a több tízmillió eurós árbevételű vállalatok Magyarországon egyáltalán nem számítanak kicsinek vagy közepesnek.
Éppen ezért az aggályok között felmerült, hogy a különböző megszorítások miatt amúgy is nehezen hozzáférhető kormányzati támogatások elosztásakor feszültséget okozhat az, ha egyes nagyobb cégek, amelyek most bekerülhetnek a kkv-k közé, elvonhatják a forrásokat a többiek elől. Ezt a problémát a kormányzati illetékesek igyekeztek orvosolni, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban felvetődött. A kormányzati ígéretek szerint belső szabályokat alkotnak, amelyek a törvényi kereteken belül igyekeznek reálisan elosztani a támogatásokat, méghozzá úgy, hogy a kisebb cégek se járjanak rosszabbul.
A könnyűipar alacsonyabb korlátokat javasolt
A Magyar Könnyűipari Szövetség konkrétan például azt javasolta, hogy a legfeljebb 250 fős kkv-knál a nettó árbevétel felső határát 15 millió euróban, mérlegfőösszegét 10 millió euróban kellene a támogatások elosztásánál megállapítani. Az 50 fő alatti vállalkozásoknál a nettó árbevételt 5 millió euróban, a mérlegfőösszeget 3 millió euróban.
Ugyanakkor az MGYOSZ szempontjából érdekes és fontos a kkv-król szóló törvényjavaslat, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége nem ellenez, hiszen a most kkv-vá minősülő ezer új vállalat 90 százaléka ennek a szövetségnek a tagja – magyarázta Ungvárszki Ágnes. – Mindez azt jelenti, hogy az MGYOSZ-tagok számára új támogatási lehetőségek nyílnak meg a jövőben.
