Évente 50-60 milliárd forintra rúghat a lakosság jóléti vesztesége, ami abból fakad, hogy a polgárok Magyarországon és nem az Európai Unióban bankolnak – jelentette ki Várhegyi Éva közgazdász a Nemzetközi Bankárképző Központ Bankárklubjában.
Az utóbbi években mért magas társadalmi költség a bankok betéti és hiteltermékeinek nem versenypiaci árazásából adódik. A Napi Gazdaság által idézett szakértő adatai szerint a bankok a fogyasztási hiteleken és az éven belüli lakossági betéteken 14,3 százalék kamatmarzsot érnek el, szemben az euróövezet kevesebb mint feleakkora, 6,9 százalékos marzsával. (A kamatmarzs a betéti és hitelkamatok közötti különbséget jelenti.)
A magyar bankokkal költségoldalon is akadnak problémák, így például, hogy az eszközökre vetített működési költség dupla annyi, mint az EU-ban, s ezek a magas működési kiadások jobban átháríthatók az ügyfelekre, mint az Európai Unióban.
A Magyar Nemzeti Bank tavalyi, „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című tanulmánya is megjegyzi, hogy a magyar bankrendszer nettó kamatmarzsa nemzetközi összehasonlításban is igen magas. A nettó kamatjövedelem mérlegfőösszeghez viszonyított aránya messze (2,7 százalékponttal) az EU-átlag fölött van, de a vizsgált közép-kelet európai országok átlagát is csaknem 1,5 százalékponttal meghaladja.
Várhegyi Éva közgazdász szerint éppen a monopolhelyzetű, jó pozíciókkal bíró, nagy lakossági bankok rugalmatlansága magas; ebbe a körbe az OTP Bank, a K&H, a Postabank, az Erste Bank és a Citibank sorolható. A rugalmas bankok között említette az MKB-t, a CIB-et, a HVB-t, a Raiffeisent és az Inter-Európát.
A kutató a betéti kamatok rugalmatlanságánál elsősorban az OTP Bankot – az egyetlen forrásbőséggel bíró társaságot – említette, amelynél a lakossági betéti termékek kamata a vizsgált időszakban (azaz 1995 és 2002 között) nem korrelált a kéthetes pénzpiaci hozamokkal.
A lakossági piacon a bankok nem mutatnak árrugalmasságot sem a fogyasztási hitelek, sem a lakáshitelek terén – idézi a lap a közgazdászt. A kamatmozgás a vizsgált időszakban elszakadt a pénzpiaci kamatoktól, a változás iránya és dinamikája sem mozgott együtt. Megesett, hogy nőttek a fogyasztási hitelek kamatai, miközben a pénzpiaci kamatok mérséklődtek.
A kutató szerint papíron úgy néz ki, mintha komoly vetélkedés lenne a bankok között, de valódi verseny még nincs a magyarországi hitelintézeti területen. A vizsgált időszakban a hitelek alig tizede volt lakossági. Az elemzés közben kimutatta: a bankok a vállalati piacon rugalmasak. A nagyvállalati hitelek pénzpiaci hozamváltozásokhoz mért árrugalmassága nagyon jó, a hiteleken elérhető nyereség kisebb, mint az európai.
A kutatásból az is kiderült, hogy a 90-es évek folyamán csökkent a bankpiac koncentráltsága Magyarországon, de a betét- és a lakossági, ezen belül a lakáshitelpiacon még mindig erős a legnagyobb szereplő túlsúlya.
