Az oroszbarát grozniji kormányzat képviselője feltételezi, hogy a csecsen szélsőségesek pénzügyi osztozkodásával kapcsolatos nézeteltérés állhat a merénylet hátterében. A volt csecsen elnök állítólag kapcsolatban állt az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel.
A hírt a katari rendőrség egyik vezetője és dohai kórházi illetékesek egybehangzóan megerősítették. Jandarbijev az arab-öböli Katar államban az autóját ért robbanás következtében súlyosan megsérült. Korábban az al-Dzsazíra arab nyelvű műholdas hír tv arról számolt be, hogy a pokolgép robbanásától életveszélyes sérüléseket szenvedett Jandarbijevet megoperálták, de állapotát válságosnak nevezték.
Megsebesült fia, Davud is, de az ő állapota kielégítő. A tv szerint a robbanás megölte a volt csecsen elnök két testőrét is, de ezt a kórház cáfolta.Az al-Dzsazíra úgy tudja, hogy a detonáció azután következett be, hogy Jandarbijev egy dohai mecsetben tartott imája végeztével visszatért gépkocsijához.
Az egyik legradikálisabb iszlám fundamentalista alapon álló csecsen vezérnek számító Jandarbijev három éve élt száműzetésben Katar fővárosában, Dohában. Ő volt az első csecsen szakadár vezető, akit Oroszország kérésére az ENSZ felvett azoknak a személyeknek és szervezeteknek a jegyzékére, amelyek gyaníthatóan kapcsolatban állnak az al-Kaida terrorista hálózattal, bár ezt Jandarbijev tagadta. Szerepelt az amerikai kormány nemzetközi terrorista listáján. 2001-ben az Interpol is körözést adott ki ellene több más csecsen vezetővel, köztük a szökésben lévő lázadó vezetővel, Aszlan Maszhadovval együtt. Moszkva többször is követelte Jandarbijev kiadását Katartól. Az orosz hatóságok szerint ő volt a legfontosabb láncszem a csecsen lázadók pénzügyi hálózatában és ő állt az 1999-es Dagesztán elleni csecsen invázió mögött is. Az orosz főügyészség fegyveres lázadás, valamint illegális fegyveres egységek szervezése címén emelt ellene vádat. Gyanították, hogy köze volt a 2002. októberi moszkvai véres színházi túszszedéshez is.
A dohai orosz nagykövetség egyelőre nem kommentálta a volt csecsen elnök halálát. Az 1952-ben született Jandarbijev Dzsohar Dudajev csecsen szakadár elnök mellett lett alelnök, de 1996-97-ben de facto Csecsenföld ügyvezető elnöke volt. Ő vezette 1996-ban a szeparatisták küldöttségét az akkori orosz elnökkel, Borisz Jelcinnel és Viktor Csernomirgyin kormányfővel folytatott tárgyalásokon. A tálib rendszer idején Jandarbijev csecsen nagykövetséget nyitott Kabulban és konzulátust Kandahárban.
