Belföld

Az EU a bővítésnél nem választaná szét Bulgáriát és Romániát

Egyelőre nincs szó arról, hogy az EU bármilyen értelemben "szét akarná választani" Bulgáriát és Romániát a csatlakozási tárgyalások, illetve taggá válásuk időpontja szempontjából - közölte szerdán az Európai Bizottság egyik illetékese.

Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője azokra az – ismételten és hivatalos formában is megfogalmazott – bolgár aggodalmakra reagált, amelyek szerint Románia lassú előrehaladása Bulgáriáét is fékezi. Plamen Panajotov integrációs ügyekért felelős bolgár miniszterelnök-helyettes a napokban úgy nyilatkozott, hogy az uniós tagság felé vezető úton Bulgáriát nem foghatják vissza azok a problémák, amelyekkel Románia küszködik.

A szóvivő szerint e tekintetben a bizottság álláspontja változatlan: mindkét ország esetében kizárólag előrehaladásuk és felkészültségük függvényében születik majd döntés a csatlakozási tárgyalások lezárásáról. Bulgária és Románia egyaránt 2007-et tekinti csatlakozása céldátumának, az unió hivatalos álláspontja pedig az, hogy segíteni fogja őket ennek tartásában. Mindkét ország még az idén szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, de a 31 tárgyalási fejezetből Bulgária eddig 26-ot, Románia pedig csak 22-t zárt le ideiglenesen.

Emellett Bulgáriát a bizottság már 2002-ben “működő piacgazdaságnak” minősítette, míg Románia – élénk lobbizása ellenére – még a tavaly novemberi országjelentésben sem kapta meg ezt a besorolást. Bukarest az utóbbi időkben más természetű problémákkal is szembekerült. Az Európai Parlament (EP) több képviselője, köztük Emma Nicholson, az országgal foglalkozó jelentéstevő a román csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelte. A képviselők azt vetik Románia szemére, hogy több szempontból – főleg az igazságszolgáltatási intézményrendszer korszerűsítésének és a korrupció visszaszorításának területén – továbbra sem felel meg a tagság feltételeinek.

Az EP azt is felrója Bukarestnek, hogy megsértette a nemzetközi örökbeadásokra még 2001 júniusában meghirdetett ideiglenes tilalmat, és lehetővé tette, hogy olasz családok 105 román gyereket fogadjanak örökbe. A moratóriumot annak idején Brüsszel nyomására rendelték el, mert Romániát olyan vádak érték, hogy üzletet csinál az örökbeadásokból. Az Európai Bizottság a napokban “sürgős tájékoztatást” kért a román hatóságoktól ez ügyben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik