A 2004. évi költségvetésbe a MÁV EU-konform finanszírozása nem fért bele – fogalmazott lakonikusan Mándoki Zoltán, a vasúttársaság vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen idén májusban nemcsak Magyarország, hanem a MÁV is csatlakozik Európához, márpedig ezzel együtt Magyarországnak át kell alakítania a vasúti közlekedés finanszírozását is.
Nőtt a hatékonyság
A MÁV-nál már 2003-ban is nőtt a hatékonyság – mondta el a vezérigazgató. Ezt azon mérte le, hogy nőtt az árbevétel és közben csökkentek a kiadások. Mindez persze csak a társaság által befolyásolható tényezőkre vonatkozik, így lehetséges, hogy a romló külső környezeti hatások ellenére mintegy 8 milliárd forinttal javult az üzleti tevékenység eredménye 2003-ban az előző évhez képest. Mándoki Zoltán tájékoztatása szerint a MÁV változatlan állami költségtérítés mellett üzleti bevételét 3 milliárd forinttal növelte 2003-ban az előző évhez képest. A fuvardíjbevételek 5,6 milliárd forinttal nőttek tavaly, e mögött 40 százalékban teljesítmény-növekedés, 60 százalékban a hatékonyabb piaci munka húzódik meg.
A 2004. évi elképzelésekről szólva a vezérigazgató kulcsfeladatnak nevezte a budapesti elővárosi közlekedés javítását, a távolsági minőségi közlekedés fejlesztését, az árufuvarozás fejlesztését, az ingatlanhasznosítást, a MÁV leányvállalataira vonatkozó portfolió-tisztítást, a térségi közlekedési rendszer beindítását. Ez utóbbival kapcsolatosan utalt arra, hogy Balassagyarmat és Vésztő térségében a MÁV szervezetén belül kialakított kísérleti jellegű térségi közlekedési rendszer lehetővé teszi a működtetés gazdaságosságának felmérését, illetve a működtetés garanciájának megteremtését.
A MÁV tájékoztatása szerint 2004-ben a vasúttársaság mérleg szerinti eredménye 37 milliárd 429 millió forint veszteség lesz a 2003. évi 33 milliárd 800 millió forint várható deficittel szemben. (E számok a MÁV belső számításain alapulnak. A hivatalos adatok szerint ugyan nyereséges a cég – 2002-ben például 11 milliárdos volt a pozitívum – , csakhogy ezt úgy érték el, hogy az állami hiteleket, amelyekkel szanálták a céget, rendkívüli eredményként kellett elkönyvelniük, miközben korántsem rentábilis a cég működése.) A MÁV állami támogatásai egyébként összességében 2004-ben 98 milliárd 344 millió forintra csökkennek a 2003. évi 100 milliárd 612 millió forinttal szemben.
Az átalakítás lényege az, hogy az államnak mint megrendelőnek piaci szereplőként kell viselkednie, vagyis ki kell fizetnie azt a cégektől megrendelt szolgáltatást. Jelenleg még nem érték el ezt az állapotot, így a MÁV komoly hitelfelvételre szorul idén. A tervek szerint 59,5 milliárd forintnyi, államilag garantált kölcsönt kénytelen felvenni, éppen harmincmilliárddal többet, mint tavaly.
Ez pedig kritikus eladósodottsági helyzethez vezethet a vezérigazgató szerint, aki elmondta, hogy a részvénytársaság adósságállománya 150 milliárd forintra emelkedhet 2004-ben. A mintegy 50 százalékos eladódottság egy szabad piacon működő vállalat esetében már elgondolkodtatja a bankokat a vezérigazgató szerint.
Piacnyitás májustól
Persze a MÁV nem a szabad piacon működik, hanem államilag szabályozott környezetben, ám ez a helyzet éppen az EU-csatlakozástól kezdve változik. Mint ahogy arról a FigyelőNeten korábban beszámoltunk, elsősorban az árufuvarozás területén várható az eddiginél nagyobb konkurenciaharc.
Magyarország egyébként a vasúti árufuvarozásban halasztást kért és kapott az uniótól, így 2006-ig a MÁV árufuvarozási üzletágán kívül más vasútvállalat csak a pályakapacitás 20 százalékát használhatja. A kapacitásokat a pályavasúti üzletág értékesíti 2004 májusától kezdve. Magyarországon évente mintegy 44 millió tonna árut szállítanak vasúton, ez mintegy 67 milliárd forint forgalmat jelent.
A kormány azonban nem gondoskodott a pályavasúti társaság finanszírozásáról. Így annak kiadásai csak negyven százalékban vannak lefedezve Mándoki szerint.
Költségcsökkentés és létszámleépítés
Éppen ezért a MÁV most mindent megtesz azért, hogy legalább a társaság által befolyásolható költségeket leszorítsa. A költségcsökkentési program 2006-ig szól, és több mint negyvenmilliárd forintra vonatkozik. (Összesen 47 milliárdos megtakarítást szeretnének elérni, de elképzelhető, hogy egy körülbelül ötmilliárdos tétel 2006 utánra csúszik – hangzott el a sajtótájékoztatón.)
A 47 milliárdos tervezett lefaragásokból 2004 végéig várhatóan 15 milliárdot teljesít a MÁV – mondta el hétfőn a vezérigazgató. Mindez körülbelül 20 százalékos létszámleépítéssel párosul. A valóságban ez azonban csak mintegy 5 százalékos elbocsátást jelent, körülbelül a dolgozók 15 százalékát érinti majd átszervezés. Arról van szó, hogy a MÁV leválasztja az anyacégről a nem fő tevékenységi köréhez tartozó leányvállalatokat, s az ott dolgozók ugyan megtarthatják munkahelyüket, de már nem (vagy nem közvetlenül) a MÁV-nál lesznek alkalmazva.
