Az MPSZ a romániai magyarság „polgári érzelmű” erőit kívánja ernyőszervezetében egyesíteni. Így a kongresszuson egyaránt részt vesznek Háromszék, Gyergyószék, Csíkszék, Udvarhelyszék és Marosszék küldöttei, képviselteti magát az MPSZ-be frissen betagolódott szatmári Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület is, akárcsak a hasonló irányzatú nagyváradi szervezet.
A kongresszuson jelen van Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke (EMNT) is.
A kongresszus két dokumentumot készül elfogadni. Az egyik lényegében Szász Jenőnek, az MPSZ elnökének politikai beszámolója, amely a „Kössük újra a szövetséget!” címet viseli, s amely tartalmazza a szervezet programjának alaptételeit. A Választás szabadsága című dokumentum pedig kimondja, hogy a szövetség részt kíván venni a helyhatósági választásokon.
A kongresszushoz kötődő esemény volt, hogy előző este a székelyföldi városban ünnepélyesen felavatták az MPSZ székházát és annak irodáit.
Szász Jenő a kongresszus előtt az MTI-nek elmondta: az MPSZ Erdély több városában, így Marosvásárhelyen és Nagyváradon is jelölteket kíván indítani, illetve támogatni a helyhatósági választásokon. Cáfolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ezzel kapcsolatos véleményét, miszerint ezáltal a romániai magyarság egységét akarná megbontani. Szász leszögezte: a polgári szövetség csupán a „választás szabadságának” szellemében akar cselekedni, javasolva, hogy a több magyar jelölt előválasztás keretében méretkezzék meg, és végül a legnagyobb támogatást élvező magyar jelölt szálljon versenybe az urnáknál.
Az MPSZ a helyhatósági választások után szeretne közös asztalhoz ülni az RMDSZ-szel, hogy megegyezzenek a későbbi parlamenti választások jelölőlistáiról.
Néhány napja az RMDSZ egyértelművé tette: továbbra is egységbontó törekvésnek tekinti, ha az alternatív politikai alakulatok saját jelölteket állítanak az RMDSZ-szel szemben, veszélyeztetve a romániai magyarság egységes képviseletét mind a helyi közigazgatási szervekben, mind a román parlamentben. Az RMDSZ vezetői nem kívánnak az alternatív politikai alakulatokkal tárgyalni, ez utóbbiak képviselőivel csakis az RMDSZ keretein belül hajlandóak bármilyen vitát folytatni.
A Magyar Polgári Szövetség 2003. július 3-án alakult az Udvarhelyi Polgári Egyesületből (UPE), mégpedig a háromszéki, a maros megyei, a gyergyói és a csíki polgári egyesületek, körök bevonásával. Ezzel párhuzamosan újabb polgári egyesületek szerveződtek Szatmár megyében, a Szilágyságban, Nagybányán, Nagyváradon, Aradon és Temesvárott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
