Belföld

Előbb a koncepciót – igazgatási tartalék

Mire a megtakarítás láthatóvá válna, újra felduzzad az apparátus... Akár százmilliárdos megtakarításokat el lehetne érni a közszféra tervszerű, ciklusokon átívelő átalakításával.

Jelenleg felmondási idejüket töltik azok a köztisztviselők, akiket a kormány takarékossági intézkedése nyomán decemberben bocsátottak el. Hat hónapig kapják a fizetésüket, majd ezt követően végkielégítésre jogosultak. Erre hivatkozva mondják a Figyelő által megszólaltatott közigazgatási szakemberek, cseppet sem biztos, hogy a kampányszerű leépítés hosszú távon milliárdokat hoz az államkasszának.

Felduzzadt létszám 

A készülő átvilágítás ismerete nélkül is egyértelmű, hogy rejlenek létszámtartalékok a közigazgatásban. “Pusztán amiatt is, hogy az elmúlt években a nemzeti össztermék bővülésének háromszorosát meghaladó bérnövekedés ment végbe a közszférában, s 14 százalékkal emelkedett a létszám” – hangsúlyozza Csaba László közgazdász, a CEU egyetemi tanára. Jelenleg az államigazgatási és önkormányzati szektorban összesen 819 ezer ember dolgozik (a “tízszázalékos leépítés” következtében tízezerrel kevesebb, mint 2003 júniusában), ami nemzetközi összehasonlításban a középmezőnybe helyezi Magyarországot. Az összes foglalkoztatotthoz képest a közszférában alkalmazottak aránya az Európai Unióban 24,2 százalék; a honi 21,6 százalék ennél valamivel kisebb ugyan, de az ország gazdasági fejlettségéhez képest mindenképpen magas. Csaba László felhívja a figyelmet, hogy míg az elmúlt 13 évben 1,5 millióval csökkent a versenyszféra foglalkoztatottainak állománya, a közszektorban közel egy évtizede változatlan a létszám.

Öngerjesztő hatás

A Pénzügyminisztérium (PM) szakértői éves szinten 20 milliárd forintot reméltek a tavalyi – 10 százalékban meghatározott – leépítésektől, ám félő, hogy mire a megtakarítás láthatóvá válna, újra felduzzad az apparátus. “A szakirodalom is ismeri a bürokráciának azt az öngerjesztő hatását, hogy nem a feladatnak találnak ki struktúrát, hanem a struktúrának feladatokat” – mondja erre Török Gábor politológus. A közszférában tehát a megtakarítás kulcsszava nem a hirtelen elhatározásra történő leépítés, hanem az átvilágítás kell, hogy legyen. Mint Csaba László közgazdász, a CEU egyetemi tanára fogalmaz: ciklusokon átívelő, rendszerszemléletű koncepcióra van szükség, amelyben lépésről lépésre vázolják fel az átalakítás lehetséges irányait, pénzügyi vetületeit, a várható hozamot, majd ennek ismeretében döntenek.

Ez a munka a Figyelő információi szerint már megkezdődött. Legalábbis Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott arról tájékoztatta lapunkat, hogy március végére befejeződik a közszféra egészét érintő átvilágítás, s a munkacsoportok javaslatot tesznek arra, hogy a feladatokhoz rendelten, milyen létszámmal lehet optimálisan működtetni a struktúrát. Mivel azonban Draskovics Tibor már februárban előáll a 120 milliárdos megtakarítás lehetséges forrásaival, a felmérés eredményei csak a későbbi megtakarításokhoz szolgálhatnak támpontul.

Annyi azonban már most is kimondható, hogy a létszám mellett maga az intézményrendszer is túlburjánzott. Ma Magyarországon a több száz központi és helyi igazgatási szervezet mellett 13 ezer önkormányzati intézmény működik. “Márpedig mindaddig, amíg 3,2 ezer, jogi szempontból, s feladataiban is azonos szerepű, igazgatási funkciójú önkormányzat több mint tízezer költségvetési intézményt tart fenn, aligha lehet változást elérni a köztisztviselők és közalkalmazottak számát illetően” – vallja Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A rendszer átalakításához azonban közmegegyezésre lenne szükség, s ez az, ami várat magára.

Párhuzamosság

A kormány azonban nemcsak a létszámot, de az intézményrendszert illetően sincs megfosztva a cselekvési lehetőségtől. Bauer Tamás közgazdász, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője szerint a Fidesz-kormány idején sok egyéb mellett az Országimázs Központ és a referatúrák vitték szépen az adóforintokat, ám a Medgyessy-kabinet sem valósítja meg az “olcsó állam” szlogent. “Nehezen magyarázható meg, hogy a Belügyminisztérium (BM) mellett miért van szükség Területfejlesztési Hivatalra, vagy a Szociális és Családügyi Minisztérium mellett Esélyegyenlőségi Kormányhivatalra. Mintha személyek ambícióihoz illesztették volna az intézményeket”- fogalmaz Bauer. Márpedig a párhuzamos hatáskörök megszüntetése több tízmilliárd forint megtakarítással járna.

A teljes írást a Figyelő e heti számában olvashatja el!

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.