A Budapesti Értéktőzsdén két részvénybe is fektethet az, aki továbbra is bízik a jelzálogpiac profitkatalizátor szerepében. Az OTP Bank esetében ugyan nem közvetlen a kapcsolat a jelzálogpiac és a profitok között, de a novemberben frissen bevezetett Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. együzletágas bankként kizárólag a lakáshitelezésre támaszkodhat.
Lehetőség a kisbefektetőknek
Február 2-ától 13-áig a magánbefektetőknek nyújt jegyzési lehetőséget az OTP Jelzálogbank Rt. A kéthetes jegyzés kuriózum, hiszen az eddigi kibocsátásoknál a magánbefektetők aligha jutottak szóhoz (rendszerint maga az OTP Bank jegyezte le a kötvényeket). A jegyzés az OTP 219 fiókjában zajlik, túljegyzés esetén a kártyalesosztás elve érvényesül (nincs előre meghirdetett mennyiség). Az éves futamidejű, névre szóló papírok fix kamata 11,25 százalék. Amennyiben a kibocsátás sikeres lesz a magánbefektetők körében, úgy azt továbbiak is követik majd, idén összesen 15-20 milliárd forint értékben – hangzott el a bank szerdai tájékoztatóján.
Amikor az FHB-t novemberben bevezették a tőzsdére, sokan vettek nemcsak az új papírból, hanem az OTP-ből is, mivel úgy gondolták, hogy ez a bevezetés azt jelenti, legalább fél vagy egy évig nem lesz változtatás a kedvezményes lakáshitelezésben. Az egy évből egy hét lett, és sokan becsapottnak érezték magukat, amikor a privatizáció lezárása után röviddel változtattak a „játékszabályokon”.
Azért ilyen érzékeny kérdés a lakáshitelezés, mert komoly gondokat okoz a külső-belső egyensúlyban. A támogatások mértéke idén elérheti a 200 milliárd forintot, ez nagyjából 1 százaléka a GDP-nek. Ez a növekvő összeg terhet ró a költségvetésre, és nehezíti a belső egyensúly megteremtését. Az igazi baj azonban a külső egyensúly megteremtésével van. Az elmúlt három évben minden negatív tétel összejött, amire a külső egyensúly felborításánál számíthatunk. Volt exportot csökkentő gazdasági válság Európában, külkereskedelmi mérleget rontó forinterősödés, hihetetlen mértékű költségvetési költekezés és a lakosság rohamos mértékű eladósodása.
Hüvelykujj-szabályként kezelhetjük, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az alábbi képlet alapján írható fel: a lakosság megtakarítása (nem volt, épp ellenkezőleg) plusz az államháztartás hiánya (lendületesen nőtt) és a vállalatok hitelexpanziója (inkább megtakarítottak, de a beruházások visszafogása korántsem kedvező). Mindezek eredőjeként fejre állt a folyó fizetési mérleg hiánya, és elérte a GDP arányában a 7 százalékot. Mivel a külföldi befektetések elmaradtak, a kötvényvásárlásokkal kellett volna finanszírozni a deficitet, de erre magasabb kamatot kell fizetni, és máris kész a forintpiaci és kamatválság.
Kisebb-nagyobb piacbővülés
Téves interpretációja lenne az eseményeknek, hogy a kedvezményes lakáshitelek miatt van válság; ez csak egy elem a sok közül, amit elő kellett idézni a jelen helyzethez. Ennek megoldása érdekében vannak törekvések a piac növekedésének visszafogására. A kormány a decemberi megszorítás után 150 milliárd forintos jelzálogpiaci növekedést jósolt, ami hatalmas lefékeződésre utalna a 2003-as 750 milliárd forintos bővüléshez képest.
A Budapest Business Journal szerint azonban decembereben csak az OTP-hez 60 milliárd forint értékű hiteligénylés érkezett a nagy roham során. Ha azt mondjuk, hogy az OTP nagyjából a piac felét képviseli, akkor a decemberi kérelmek 120 milliárd forintot értek el. Ha ezek nagy részét elfogadják a bankok, akkor a folyósítás 2004 első hónapjaiban fog megtörténni, és az idei növekedésbe fog számítani. Gyakorlatilag ezzel már most tarthatatlanná vált a kormány 150 milliárdos előrejelzése, és ismét a piaci elemzők bizonyulnak jobb jósnak.
FHB-részvények: messze még a rally vége
Nem véletlen tehát, hogy az FHB ilyen szédületes teljesítményre volt képes az idén. A decemberi változtatások hírére 3900 forintra esett a részvények árfolyama. Sokan temetni kezdték a papírt, de feltámadtak és mesehőshöz illő teljesítményt produkált közel 20 százalékos drágulásával. Ez érthető is, hiszen a 2003-as 4 milliárdos profitvárakozás tükrében jelentős diszkonttal forog a papír nemcsak az OTP-hez, hanem más részvényekhez képest is. Egy viszonylag kis papír esetén egy 25-30 százalékos diszkont tartozhat az alacsony likviditáshoz, de ennél több nehezen igazolható.
Az FHB eszközei első osztályúak, hiszen jelentősen túlfedezi a hiteleket az ingatlanokkal, és a bankokkal meglévő finanszírozási szerződéseit is úgy határozza meg, hogy ha a kereskedelmi banknak nem fizet az ügyfél, ettől függetlenül a kereskedelmi banknak továbbra is törlesztenie kell a jelzálogbank felé. A költségszint emelkedése elmarad továbbá a bevételek bővülési ütemétől, és a piac növekedése hosszú távon garantált úgy, hogy egy újabb szereplő piacra lépése nem valószínű. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az elemzői ajánlások 5500 forint körül szóródnak és ezzel megválaszoltuk a leggyakoribb kérdést is: lehet-e számítani az FHB további emelkedésére, vagy szálljunk ki most?
