Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter csütörtökön este az Info Rádió Aréna című műsorában elmondta: a megtakarítást úgy kell elérni, hogy a kiadások lefaragása ellenére ne változzon a költségvetés jellege, karaktere. „A büdzsé középpontjában az infrastrukturális fejlesztések állnak, így ezen a területen nincs szándék a kiadások érdemi csökkentésére” – mondta. Ugyanakkor úgy fogalmazott: megkéri a kormány illetékes tagjait arra, hogy vizsgálják meg, lehet-e a kivitelezők közötti verseny fokozásával vagy a műszaki tartalom átgondolásával mérsékelni a kiadásokat.
Három területet jelölt meg, ahol megszorításokat végre lehet hajtani. Ezek: a fejezeti kezelésű előirányzatok, az intézmények működtetésére szánt kiadások, illetve a nem alapvető infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások.
Sem adóemelés, sem áremelés, sem pótköltségvetés
A megszorítás Draskovics Tibor szerint nem érinti a szociális kiadásokat, illetve azokat az előirányzatokat, amelyek az uniós források felhasználásához biztosítják a saját erőt. Ugyancsak mentesülnek a takarékossági lépések alól az önkormányzati normatívák. A kijelölt pénzügyminiszter leszögezte: sem az adóemelésre, sem a hatósági árak emelésére nem kerül sor a bevételek növelése érdekében.
A pótköltségvetés benyújtását elutasító álláspontját Draskovics Tibor azzal indokolta, hogy a költségvetés fő céljai rendben vannak, helyesek és teljesíthetőek. Hozzátette: sem törvényi, sem tartalmi oka nincs egy új költségvetés összeállításának. A pótköltségvetés benyújtásával járó 6-8 hetes vita szavai szerint csak fokozhatná a bizonytalanságot.
A kijelölt pénzügyminiszter megfogalmazása szerint kifejezetten jó hangulatú frakcióülésen ismertette elképzeléseit az MSZP képviselőivel, amelyen a „frakciótagok egyike sem vitatta célkitűzéseit”.
A jegybank már csak az inflációra figyel
Az euró tervezett bevezetésével összefüggésben Draskovics megerősítette: a gazdaság szereplőinek a politikai erők bevonásával újra kell gondolniuk, hogy az előirányzott, 2008-as dátum vállalható-e. „A közösen meghatározott dátum egyben azt is jelentheti, hogy az oda vezető gazdasági pályát illetően is egyetértés alakul ki” – mondta Draskovics Tibor.
A Magyar Nemzeti Bank a 2005 végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését tartja legfontosabb feladatának, azt követően pedig a 3 százalék körüli, árstabilitást jelentő inflációs szint fenntartását – mondta Missura Gábor, az MNB szóvivője. Az euró várható bevezetésének időpontjátólfüggetlenül a Magyar Nemzeti Bank célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Az MNB azután tartotta szükségesnek álláspontját megfogalmazni, hogy Londonban Sándor György, a bank ügyvezető igazgatója arról beszélt: a kormány és a jegybank közös 2005-ös inflációs célja változatlanul 4 százalék, de ha az ország 2008-ban akarna csatlakozni az euróövezethez, akkor valamivel ez alatti ütemre kell törekedni. Ha az eurócsatlakozási céldátum változik – ezt most vizsgálja a kijelölt pénzügyminiszter -, akkor a 4 százalék alatti infláció célja is módosulhat, de a 4 százalék mint közös cél továbbra is érvényes.
Hosszú és rögös az út a monetáris unióba
Az új tagoknak még hosszú utat kell megtenniük a mélyebb gazdasági és monetáris integráció érdekében – állapítja meg kevesebb, mint száz nappal az Európai Unió tízes bővítése előtt a Bank Austria Creditanstalt jelentése.
A felmérés szerint a 2,5 százalékos költségvetési hiány mellett tizennégy százalékos GDP-arányos adósságállományt és a nemzeti valutánál háromszázalékos árfolyamingadozást felmutató Lettország az eurózónába belépő új országok első hullámában lehet, balti szomszédjaival, Litvániával és Észtországgal együtt.
A nagyobb közép-európai országoknak, köztük az idén egyaránt 5,5-5,5 százalékos deficitet tervező Cseh- és Lengyelországnak azonban alighanem többet kell várniuk a közös valuta bevezetésére. Mind Varsónak, mind Prágának szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a hiányt az adók és más közterhek emelésével, vagy a kiadások csökkentésével lehet lefaragni; mindkét megoldás meglehetősen népszerűtlen lépésnek számít azonban a közvélemény számára.
Az eurózónába korábban lelkesen igyekvő országok most visszafogottabbaknak tűnnek, jegyzi meg a jelentés, amely szerint a csehek, lengyelek, illetve a szlovákok 2010 előtt aligha válnak meg nemzeti valutájuktól.
