A David Kellyvel készült interjúból az derült ki, hogy a szakértő maga is súlyos veszélynek gondolta az iraki fegyvereket. Kelly azt mondta: ha a tömegpusztító eszközök robbanófejei nincsenek is még feltöltve hatóanyaggal, ezt „napokon vagy heteken belül” el lehet végezni.
Ezzel a szakértő maga is egyértelműen azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Iraknak a háború előtt voltak bevethető tömegpusztító fegyverei. Véleménye azonban egy lényeges ponton mégis eltért a kormány később közzétett hírszerzési dossziéjától, amelyben az állt, hogy ezek az iraki fegyverek „45 percen belül” bevethetők voltak.
Ettől függetlenül Kelly is „azonnali veszélynek” nevezte az iraki tömegpusztító fegyvereket, amelyekből akkori szavai szerint „kis mennyiség is elegendő rendkívüli katonai hatás eléréséhez”. A szakértő hozzátette, hogy Irak e fegyverkapacitása akkoriban már nem volt olyan mértékű, mint az 1991-es első öbölháború előtt, mert a kapacitás azóta fokozatosan leépült.
A szövetségesek a háború vége óta nem lelik a nyomát a beavatkozás fő indokaként megjelölt iraki tömegpusztító fegyvereknek, ami komoly belpolitikai feszültség forrása Nagy-Britanniában. A kormányra még nagyobb veszélyt jelent azonban a Kelly öngyilkosságának hátterét feltárni hivatott vizsgálat; az erről szóló jelentés közzététele jövő szerdán esedékes. Londoni kommentárok szerint Tony Blair miniszterelnök pozíciója is tarthatatlanná válhat, ha a Lord Hutton lordbíró által összeállított jelentés az ő felelősségét is megállapítja az öngyilkossághoz vezető eseményfolyamban.
