Magyarország nem túlzottan gyakran szerepel az amerikai elnökök beszédeiben, és különösen ritka alkalom, hogy az év legfontosabb szónoklatában, a minden januárban esedékes, az Unió helyzetéről szóló beszédben foglalkozik a világ leghatalmasabb politikusa országunkkal – tegyük hozzá azért, mindössze az említés szintjén, hiszen George W. Bush az Irakba katonákat küldő államok közül tizenhetet sorolt fel név szerint, és ezek sorában volt Magyarország is. Hogy a másik tizenhét országot (az összesen 34 küldő nemzet közül) miért nem sorolta fel az elnök, arról nem szólnak a hírek.
Az Egyesült Államok elnöke szerint egyébként Iraknak még mindig lennének tiltott fegyverei, ha nem indítottak volna háborút az ország ellen. George W. Bush az unió helyzetéről a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében megismételte, hogy nincs szüksége nemzetközi felhatalmazásra ahhoz, hogy megvédje az amerikaiak biztonságát – írja a radio.hu internetes honlap.
Hála Amerikának
Az MTI azt emelte ki Bush beszédéből, amikor az elnök az USA nemzetközi elkötelezettségéről szólt. „Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ állapota jobbra fordult” – jelentette ki az amerikai elnök a kedd este elmondott beszédében. Magabiztosságot, derűlátást sugárzó beszédében az elnök emlékeztetett rá, hogy Amerika háborúban áll a terroristák ellen. A terrorizmust támadva olyan rezsimekkel is szembekerül, amelyek terroristákat támogatnak és fogadnak be, és vegyi, biológiai vagy atomfegyverekkel szerelhetik fel őket.
A kormány legfontosabb kötelességének nevezte az amerikai nép tevőleges védelmét. Hangsúlyozta, a veszély nem múlt el, bár sokan szeretnék ezt hinni, mivel a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények óta több mint két év telt el anélkül, hogy Amerika földjét támadás érte volna. Javasolta a terrorizmus elleni harc jegyében a hatóságoknak kiterjedt jogokat biztosító, 2005-ben lejáró PATRIOT törvény megújítását.
Az elnök megerősítette, hogy Washington változatlanul elkötelezett a szabad és békés Irak és Afganisztán megteremtése mellett. Emlékeztetett rá, hogy tavalyi országértékelő beszéde óta az iraki rezsimet eltávolították, a volt diktátort egy veremből előhúzva elfogták. A gerillákra utalva leszögezte, hogy Amerika nem retten vissza gyilkosoktól, és az iraki nép szabadságban fog élni.
Jobb lett a világ
Az elnök utalt rá, hogy hallgatói közül sokan nem támogatták Irak felszabadítását. Kijelentette, hogy az Irakban tiltott fegyverek után kutató csoport “több tucat, tömegpusztító fegyverrel kapcsolatos programot és jelentős mennyiségű felszerelést azonosított”. Úgy ítélte meg, hogy ha nem cselekedett volna, a diktátor fegyverprogramjai ma is folytatódnának és az iraki kínzókamrák teli lennének áldozatokkal, Szaddám Huszein rezsimje nélkül viszont a világ jobb és biztonságosabb lett. Az elnök elutasította azokat a bírálatokat, hogy az iraki küldetéshez nem szerzett nemzetközi támogatást. Bush leszögezte: az Egyesült Államok soha nem kér engedélyt arra, hogy megvédhesse népének biztonságát.
Az elnök hangoztatta, hogy Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ helyzete jobbra fordul és példaként említette, hogy Líbia vállalta tömegpusztító fegyvereinek felszámolását. Amerika – mondta – a szabadság stratégiáját követi a Közel-Kelet térségében. Az iraki és afganisztáni demokrácia megteremtése történelmi feladatának befejezése után ezek a nemzetek megvilágítják az utat másoknak is a térségben.
Nem örül a homoszexuálisok házasságának
Az elnök beszédét többször megszakította a hallgatóság tapsvihara. Bush beszéde nagyobb részét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentelte. A beszéd az őszi elnökválasztás folyamatát megnyitó hétfő esti iowai előválasztás után 24 órával hangzott el. Mint a sajtó előre kiemelte, a beszéd alkalmat adott az elnöknek arra, hogy magára irányítsa a közvélemény figyelmét, amely eddig a Fehér Ház elhódítására pályázó demokrata párti politikusokra összpontosult.
A német Spiegel Online a több mint hetvenperces Bush-beszéd belpolitikai témái közül azt emelte ki, hogy az elnök burkoltan kritizálta a massachusettsi legfelsőbb bíróság azon döntését, amellyel az ítélőszék legalizálta a homoszexuális házasságkötését. Bush ennek kapcsán így fogalmazott: a férfi és a nő kapcsolata „szent”, és ezt meg kell védeni. Az elnök ugyancsak ígértet tett arra, hogy öt éven belül meg kell felezni a költségvetési hiányt Amerikában. A politikus szerint annak a több millió állampolgárnak, akinek nincs társadalombiztosítása az USA-ban, könnyebb hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz.
A demokratáknak nem tetszett Bush
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti kisebbségének a vezetője kijelentette, hogy az elnök meghirdette a megelőző háborúnak Amerika történelmében példátlan, radikális doktrínáját, bizonyíték nélkül, puszta állítások alapján vitte háborúba az országot, amihez nem tudott igazi nemzetközi koalíciót létrehozni. Politikájával elszigetelte az országot. Az iraki szerepvállalás kolosszális, 120 milliárd dolláros és emelkedő költségét csaknem teljes egészében az amerikai adófizetők viselik, s Irakban az amerikai katonák szenvedik el a legtöbb veszteséget.
Megszólaltak a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok is. Wesley Clark nyugalmazott tábornok szerint két évvel a gonosz tengelye kifejezés megalkotása után a gonosz újabb tengelye formálódik: a kormánynak a jövőt fenyegető adópolitikája, a biztonságot fenyegető külpolitikája és a családokat agyonvágó belpolitikája.
Az elnök milliárdokat költene az iraki háborúra, a rakétavédelemre, Mars-utazásra, de csak 120 millió dollárt szán arra, hogy az állástalanokat átképzéssel munkához segítse, ami a munkanélküliekre vetítve mindössze fejenként 15 dollár. Howard Dean szerint az ország állapota nem olyan rózsás, mint ahogy a Fehér Ház erkélyéről látszik. John Kerry, a hétfői iowai előválasztás győztese úgy fogalmazott, hogy teljesen más az a világ, amelyről Bush elnök beszél és az, amelyben az amerikaiak élnek.
