Az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében telnek a hazai biztosítók elkövetkező hónapjai – mutatott rá Bartha Viktória, az ING ügyvezető igazgatója. A társaságok az új biztosítási törvény értelmezésének és alkalmazásának lázában égnek, ez az oka annak is, hogy egészen újszerű biztosítási módozatok bevezetésére már hosszú ideje nem láttunk példát. A májustól életbe lépő új jogszabályok mindazonáltal új szemléletet tükröznek: a biztosítottak érdekeinek fokozottabb védelmét.
Egy céggel kevesebb
A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy kivonuljon egy cég a magyar biztosítási piacról. A német Arag jogvédelmi biztosító most két és fél éves piaci jelenlét után mégis bezárja itteni (és cseh) leányvállalatát, ezzel 30-ra csökken a hazai piacon működő társaságok száma. A hivatalos indoklás szerint a tulajdonosok úgy ítélték meg: kelet-európai piacon befektetett pénze csak a vártnál lassabban térülhetne meg, ezért a társaság inkább a tengerentúlon erősíti pozícióit. Tény, a tavalyi év első kilenc havában az Arag mindössze 50 millió forintos árbevételt hozott össze, így piaci részesedése 0,01 százalékos. A másik, kifejezetten jogvédelmi biztosító, a szintén német D.A.S. hasonló üzleti adatokat tud felmutatni: 2003. szeptember végéig 55 milliós forgalmat bonyolított le. A jogvédelmi biztosítások (vagyis bármilyen perben, jogvitában jogi és anyagi segítséget nyújtó módozatok) terén igen nagy a hazai piac lemaradása, holott Nyugat-Európában ez az egyik legelterjedtebb biztosítási forma.
A csatlakozás pillanatában életbe lépő változások döntő részben az életbiztosítással foglalkozó cégeket, illetve ügyfeleiket érintik. A mainál sokkal szigorúbb szabályok szerint kell például tájékoztatni majd az ügyfeleket szerződésük hosszú távú „lefolyásáról”, évről évre az érvényes adójogszabályokról, sőt azt is dokumentálni kell, hogy a biztosító szerződéskötést megelőzően kellőképpen felmérte-e az ügyfél igényeit, és végső ajánlatát ennek ismeretében tette meg. Ám még ez sem elég, az új szabályok értelmében a „pénztártól” való távozás után is extra jogok illetik meg a biztosítást vásárlót: 30 napon belül ugyanis meggondolhatja magát, gyakorlatilag következmények nélkül felmondhatja az életbiztosítási szerződést, és visszakapja a már befizetett pénzt.
Törvényi szabályozás híján a biztosítók éppen most dolgozzák ki az efféle visszalépések esetén alkalmazandó intézkedéseket, annak érdekében, hogy ezzel ne lehessen visszaélni. Valószínű, hogy valamekkora adminisztrációs költséget (5-10 ezer forintot) levonnak majd az ügyfél által már befizetett díjból, illetve ha orvosi vizsgálatra is szükség volt, akkor ennek a költségét is, a fennmaradó befizetést pedig visszautalják a szerződő fél számlájára. Ha viszont az ügyfél még csak néhány ezer forintot fizetett be biztosítási díj címén, és ez még a fenti költségekre sem nyújt fedezetet, akkor természetesen nem kérhetnek extra befizetést a korai felmondások büntetéseképpen – tette hozzá Bartha Viktória.
Idő előtti felmondásnál
A biztosítások lejárat előtti felmondására, visszavásárlására a tartam során bármikor lehetőség van, ám ez rendszerint komoly veszteséggel jár. Minél kevesebb idő telt el a szerződés futamidejéből, annál alacsonyabb a biztosítók által visszafizetett „visszavásárlási érték”, az ügyfelek sokszor az addig befizetett pénzüket sem kapják vissza. Az új jogszabályok szerint a társaságok minden, május 1. után megkötött életbiztosítási szerződésnél kötelesek forintra pontosan előre feltüntetni, hogy évente (minden biztosítási év első napjára vonatkozóan) mekkora a visszavásárlási érték (ezt eddig a biztosítási összeg százalékában voltak kötelesek megadni). Az ügyfél így előre tisztában lehet azzal, hogy legalább mekkora az az összeg, amit visszakap egy esetleges idő előtti szerződésbontás alkalmával. Valójában persze ennél többel kalkulálhat, hiszen a tartam során realizált befektetési hozam a visszavásárlási értékeket is növeli.
Ez nagy újítás, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint az ilyen esetekben mindent bukik az ügyfél, a szerződést követően egy-két évig általában visszavásárlási értéke sincs az életbiztosításnak. Vagyis, ha az ajánlatot a felek egyszer már az aláírásukkal szentesítették, „kiugrásra” csak nagy veszteségek árán van mód. Az új szabályozás viszont még egy esélyt ad a szerződőnek, hogy átgondolhassa, valóban szüksége van-e a biztosításra, és ilyen szerződést akart-e kötni.
Az más kérdés, hogy hogyan lehet kivédeni az egyhónapos garanciális visszaváltás lehetőségéből adódó visszaéléseket. A probléma különösen a befektetési egységekhez kötött, unit-linked biztosításoknál merül fel, ahol egy hónapon belül is jelentősen változhat a biztosított „számlájának” egyenlege. Ha a szerződéskötést követően hirtelen zuhanás következik be a részvények vagy akár az állampapírok piacán, akkor egy hónapon belül is jelentősen leértékelődhet az ügyfél portfóliója, és előfordulhat, hogy valaki épp emiatt gondolja meg magát, és akar hirtelen kiszállni. Ebben az esetben viszont – vélik a szakértők – nem jogos a teljes befizetett összeget visszatéríteni, hiszen a befektetési kockázatot az ügyfélnek kell „futnia” az első pillanattól fogva, és az adminisztrációs (és kockázatelbírálási) költségeket itt is érvényesíteni kell.
Ügynökök – képzetten, regisztráltan
Szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja a készülő „ügynöklista” is, amely bárki számára elérhető módon valamennyi biztosítási üzletkötőt számba vesz. A lista megvalósítása információink szerint ugyan csúszik, de ha majd elkészül, a PSZÁF honlapján lesz elérhető, hogy mindenki ellenőrizhesse, az őt megkörnyékező tanácsadó valóban valamely társaság „bejegyzett” képviselője.
Ez egyben annak a bizonyítékát is jelenti majd, hogy az illető az új törvény szerinti szigorúbb képesítést – felsőfokú végzettséget vagy legalább egy elismert speciális szakképesítést – is szerzett. A főiskolát vagy egyetemet nem végzett jelenlegi ügynököknek három éven belül kell levizsgázniuk az erre kijelölt intézmények valamelyikénél, például a Biztosítási Oktatási Intézetnél vagy a Perfekt Rt.-nél.
