A brit üzleti napilap hétvégi száma szerint a kelet-európai országok kormányai az utóbbi másfél évben rájöttek, hogy az eredetileg 2006-2007-re kitűzött eurócsatlakozási dátumnál hosszabb időre lesz szükség a közös valuta bevezetéséhez.
A szakértők ezzel kapcsolatban rámutatnak a magyarországi gazdasági zűrzavarra, amely éppen most teljesedett ki László Csaba pénzügyminiszternek a burjánzó költségvetési deficit miatti menesztésével – áll a Financial Times cikkében.
Az elemzés szerint ezt a helyzetet tovább bonyolítja a növekedési és stabilitási paktum feletti uniós vita, amely olyan találgatásokhoz vezetett, hogy az euróövezeti szabálykönyvet nemsokára alaposan átírják.
A közép- és kelet-európai szakértőket megosztja az EU-bizottság azon döntése, hogy bíróság elé idézi a tagországokat, amiért azok eltekintettek a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánymaximumot túllépő Franciaország és Németország megbüntetésétől. Leszek Balcerowicz lengyel jegybanki elnök és “gazdaságpolitikai héja” a lap szerint a maastrichti előírások fenntartása mellett érvelt, mondván: politikai meggondolások nem vezethetnek törvénysértéshez.
Surányi György, a magyar jegybank volt elnöke, a CIB bank jelenlegi első embere azonban a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy jóllehet a közös valutának jelentős előnyei vannak, szabályozóit komolyan felül kell vizsgálni. Surányi szerint az államháztartási hiány felső határát a GDP 3 százalékában megszabó előírás “mesterséges”, mivel azok az országok, amelyekben magas a megtakarítási ráta, magasabb deficitet tudnak finanszírozni. A döntő jelzőszámnak nem a költségvetési hiánynak, hanem a folyómérlegnek kellene lennie, mert ennek hiánya jelez lehetséges finanszírozási gondokat – mondta a magyar szakember.
Surányi György szerint ha a folyó fizetési mérlegben többlet keletkezik, akkor nincsenek finanszírozási problémák, márpedig mind Franciaország, mind Németország folyómérlege többletet mutat.
