A kormányszóvivő csütörtökön leszögezte: nincs tudomása arról, hogy a miniszterelnök kormányátalakítást vagy további személycseréket tervezne. „Nincs tudomásom arról, hogy a miniszterelnöknek most ilyen szándéka lenne” – jelentette ki Gál J. Zoltán, a Népszabadság című napilap csütörtöki számában megjelentekre reagálva.
A lap értesülései szerint a miniszterelnök még az európai parlamenti választások előtt – várhatóan május környékén – átalakítja kormányát, és ez nem csupán személycseréket, hanem strukturális átszervezéseket is jelenthet. A cikk szerzője azt írja, hogy László Csaba pénzügyminiszter menesztésekor „Csillag István gazdasági és Burány Sándor munkaügyi miniszter posztja is veszélyben forgott”.
A napilap szerint van olyan terv, hogy a gazdasági tárcáról leválasztják a közlekedésügyet. Az új minisztérium állítólag az infrastrukturális nevet kapná, és a tervek szerint ide kerülnének az útépítéssel kapcsolatos ügyek mellett a területfejlesztési feladatok is.
Medgyessy Péter miniszterelnök legutóbb tavaly májusban szervezte át kabinetjét. Akkor egy televíziós interjúban, kérdésre válaszolva a „választásokat” jelölte meg olyan időpontként, amely után lesz a következő kormányátalakítás.
Nem lesz „hullócsillag”
Minden alapot nélkülöz az a laphír, amely szerint felmerült Csillag István gazdasági miniszter menesztése – közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. „Jelen pillanatban semmilyen ilyen tárgyalás nem folyik, ilyen javaslatok nem érkeztek” – fogalmazott, hozzátéve: nem merült fel a gazdasági és közlekedési tárca szétválasztása sem.
Kijelentette, a koalíciós kormány koalíciós megállapodás alapján működik, ez a megállapodás rögzíti, hogy milyen tárcák vannak, s hogy az SZDSZ milyen minisztériumokat vezet. „Az SZDSZ által vezetett tárcák irányítóira az SZDSZ tehet javaslatot” – hangoztatta – és egyelőre elégedettek Csillag István tevékenységével.
A konzervatív és a szocialista szociálpolitika is „megbukott” – jelentette ki a kisebbik kormánypárt vezetője. Rámutatott, a szocialisták által szorgalmazott, alanyi jogon járó szociális támogatások nem finanszírozhatóak, ezért ez a politika is „megbukott”.
„Nem lehet elosztani azt a pénzt, ami nincs a kezünkben” – hangsúlyozta, hozzátéve: az SZDSZ nem fog a jövőt felélő akciókat, programokat támogatni. A szabad demokrata pártelnök közölte, egyetértenek a kijelölt pénzügyminiszter elképzeléseivel, amelyek a nagy ellátórendszerek reformjára vonatkoznak. Megjegyezte, az SZDSZ évek óta szorgalmazza az egészségügy finanszírozásának megújításán alapuló reformot. Mint hozzáfűzte, támogatják a közigazgatás reformját is.
Januári rekordhiány – tanácstalan minisztériumok
Januárban az államháztartás hiánya várhatóan 230-250 milliárd forint lesz, ami a szokásosat 80-100 milliárd forinttal haladja meg – mondta Várfalvi István, helyettes államtitkár. A január hónapban a megszokottnál magasabb hiányt három tétel – egy jelentős 50-60 milliárd forintos autópályával kapcsolatos kifizetés, a Gripen gépek nagyjából 12,5 milliárd forintnyi bérleti díja és 35 milliárd forintnyi, még tavaly decemberről áthúzódó agrártámogatás utalása – okozza.
Így a januári kiadásokat nyolcvan-száz milliárd forintos egyszeri tételek emelik, ám az ezek nélkül számított deficit – 130-150 milliárd forint – is rendkívül magas az előző évek januári hiányához mérten. Ennek egyik oka, hogy a PM tavaly decemberben nem vetette be az áfatrükköt. Az elmúlt években gyakorlat volt, hogy a januárban esedékes áfa-visszautalásokat már decemberben visszajuttatták, így „tehermentesítve” a januári elszámolást.
A Népszabadság által megkérdezett minisztériumok egyelőre nem tudják, hogyan takarítják meg költségvetésükből a leendő pénzügyminiszter, Draskovics Tibor által beharangozott 120 milliárd forintot. A nyári 70 milliárdos spórolás idején is igen óvatosan nyilatkoztak a tárcák, amelyek alighanem nem akarják előre felfedni tartalékaikat, hiszen kemény alkura számítanak a Pénzügyminisztériummal (PM).
A pótköltségvetést mint a hasonlóan súlyosan téves előrejelzéseket korrigáló eszközt, úgy tűnik, jó időre el lehet felejteni: László a 2002-es 9,6 százalékos (az egyszeri tételek nélkül is legalább 6 százalékos) rekordhiányt is megúszta enélkül, Draskovics pedig már miniszterjelölti bemutatkozó nyilatkozatával kizárta ezt a formát az eszköztárából – írja a Napi Gazdaság.
